Az Európai Unióban 2017. október 1-től megszűntek a cukor- és izoglükózkvóták, ami után a 2017 tavaszán bevetett terület nagysága igazodott a liberalizált piac igényeihez. A kvótaszabályozás stabilizálta az édesítőszerek uniós piacát és biztos jövedelmet nyújtott az ágazati szereplőknek. Ugyanakkor jelentősen korlátozta a belső versenyt a termelők és a termékpályák között, és hátráltatta a nemzetközi versenyképességet erősítő fejlesztéseket. Egyes szakértők szerint több cukorgyár is bezárhat.
A rendszerváltáskor működő 12 cukorgyárból 11 bezárt Magyarországon. A gyárakhoz kötődő települések számára súlyos gazdasági, foglalkoztatási és szociális következményekkel járt a helyi ipar megszűnése. Sőt, a cukorgyár bezárása miatt sok helyen visszaszorultak a betelepült egyéb feldolgozóipari tevékenységek is. Ezek miatt a magyarországi lakosság és feldolgozóipar cukorral történő ellátását ma már részben importból kell fedezni, míg korábban a belső keresletet meghaladta a termelés.
A fentiek miatt gazdálkodói, önkormányzati és agrárpolitikai körökben időről időre előjön a cukoripari kapacitások legalább részleges helyreállításának lehetősége. A cukortermelési kvóták EU-s rendszerének 2017. október 1-i megszűnésével elhárult az adminisztratív akadály a jelenlegi kapacitások növelése elől. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) ezért megvizsgálta a globális és uniós cukorpiac középtávú kilátásait, a cukorpiacot befolyásoló egyéb tényezőket (az izoglükóz- és bioüzemanyag-piac várható alakulását és a szabadkereskedelmi megállapodások lehetséges hatásait), valamint a magyarországi cukorrépa-termesztés és cukorgyártás versenyképességét az európai versenytársakkal összevetve. Az elemzés célja az volt, hogy feltárja a magyarországi kapacitásbővítő fejlesztések lehetőségeit és kockázatait. A teljes anyagot erre a hivatkozásra kattintva olvashatja el.
A kvótarendszer megszűnésének hatását alapvetően meghatározza a cukor világpiaci árának alakulása
Mivel a cukor világpiaci ára erősen volatilis, ezért a termékpálya fejlődési kilátásait vizsgálva sok a bizonytalanság. A keresleti és kínálati viszonyokon (termelés, készletek és fogyasztás aránya) túl a cukor világpiaci ára többek között olyan külső tényezők függvénye, mint a világ legnagyobb cukortermelő országa, Brazília nemzeti fizetőeszköze, a reál USA dollárhoz viszonyított árfolyamának alakulása vagy a kőolaj világpiaci ára.
A bizonytalanság miatt az EU-ban új cukorgyár építése egyelőre nem várható.
Sokkal inkább a meglévő kapacitások leghatékonyabb kihasználására, a kampányidőszak meghosszabbítására és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésére törekednek a cukorgyártó vállalkozások. Az AKI számításai szerint a kampányidőszak rövidsége és a feldolgozókapacitások kampányidőszaki kihasználatlansága miatt jelenleg mintegy 40 százalék kapacitásfelesleggel lehet számolni az uniós cukortermékpályán.
A termelés növelése érdekében a nagy gyártók igyekeznek minél több cukorrépát termeltetni, aminek a szántóföldi kultúrák árának alakulása is kedvez. Piaci mozgások is megfigyelhetők, amelyek cégek összeolvadását, a kevésbé versenyképes régiókban működő gyárak eladását, a tőkeerős cégek részéről a veszteséges térségekben lévő kapacitások felvásárlását, illetve a vámmentes kvóták (pl. Szerbiából 180 ezer tonna szállításának lehetősége) feletti befolyás megszerzését célozzák. Hosszabb távon az AKI azt valószínűsíti, hogy a cukorgyártásban a konkurenciaharc további koncentrálódáshoz vezet. Szakértői vélemények szerint az EU-ban jelenleg működő 109 gyárból – a világpiaci árak alakulásától függően – akár 20-40 gyárat is bezárhatnak a jövőben.
A piaci verseny ugyanakkor nem elsősorban az üzemek és a tagországok, hanem a cégcsoportok között folyik majd.
A piaci pozíciók megőrzését célzó törekvések akár felül is írhatják az üzemi versenyképesség szempontját. A fontos stratégiai döntések továbbra is Németországban és Franciaországban születhetnek meg, mivel az uniós cukorkvóták fele német, további 20 százaléka pedig francia irányítású cégcsoportok kezelésében volt, és ezek ennek megfelelő piaci szegmenseket tarthatnak kézben – írja az AKI kiadványa, amit erre a hivatkozásra kattintva olvashat teljes terjedelmében.
Roppant nehéz helyzetbe kerülhet a világpiac miatt az utolsó hazai cukorgyár
