Több szövetkezet és új agrárrendszer kell a NAK elnöke szerint

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke adott interjút a Népszavának. Ebből kiderül, hogy mit gondol az elmúlt évek agrártámogatásainak hatékonyságáról, a sertéságazatról, a termelő és értékesítési szövetkezetekről és az átlátható agrárrendszer iránti igényről is. Cikkünkben ebből szemléztünk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák nem szívesen állnak össze szövetkezetbe. A termelési és értékesítési szövetkezet (TÉSZ) programja sem sikertörténet. Mi ennek az oka?

Győrffy Balázs: Ha visszatekintünk az időben, a magyar parasztság, az agrárium akkori szereplői ’45 előtt nagyon is példamutatóan képesek voltak az önkéntes szövetkezésre. Lásd a Hangya Szövetkezeteket. Sok európai országban másolták azt a rendszert. Méltatlanul kevés szó esik arról, hogy annak a hálózatnak saját feldolgozó üzemei, hitelszövetkezete és saját értékesítési egységei voltak. Ezekből nőttek ki az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek (ÁFÉSZ) és a takarékszövetkezetek is. Ha nem is közvetlenül, de a magyar gazdák teljesítménye jelenik meg a mai bankszektorban, vagy a kiskereskedelmi hálózatokban. A kényszerű szövetkezesítés persze nem tett jót ennek az együttműködési formának. A parasztok többsége még akkor sem élte meg sikerként a téeszesítést, ha kétségtelenül voltak termelési eredményei. De az a rendszer fenntarthatatlan volt, elsősorban erkölcsi okokból. A gazdasági kényszer változtathat a rossz emlékek adta beidegződéseken. Természetesen, ahogy mindenkinek joga van csődbe vinni a gazdaságát, joga van együttműködni is. Attól tartok, nagyon sok gazda előtt ez az alternatíva rajzolódik ki: vagy megtanul közösen gondolkodni, közös célokat kitűzni és elérni azokat másokkal, vagy az egzisztenciális létéért fog küzdeni, adott esetben eredménytelenül.

Kutya világ jöhet azokra, akik nem szövetkeznek - a Népszavának adott interjút Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke
Kutya világ jöhet azokra, akik nem szövetkeznek – a Népszavának adott interjút Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke
Az elmúlt bő évtizedben egyes becslések szerint a magyar mezőgazdaságba érkezett mintegy 6000 milliárd forintot sem tudta hatékonyan felhasználni a gazdák nagy része. A régiós versenyben is lemaradóban vagyunk. Nem egy feneketlen kútba dobnának újabb ezermilliárdokat?

Győrffy Balázs: Ha csak 2010 óta vesszük figyelembe az uniós országok mezőgazdaságnak a fejlődését, Magyarország mindvégig az első háromban volt, ami a növekedés dinamikáját illeti. Ugyanakkor tény, hogy vannak olyan ágazatok, amelyekben még a ’89-’90-es szinttől is messze vagyunk, és olyanok is, ahol eddig egyetlen fejlesztésre tett kísérlet sem járt eredménnyel. Ilyen például a sertéságazat. Az állomány 30 év alatt kevesebb, mint egyharmadára zsugorodott. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan versenytársakkal küzdünk az unión belül, amelyeknél a magyar nagyvállalkozások is legfeljebb közepes cégeknek számítanának. A vágás pedig csak olyan nagyságrendben képes eredményesen működni, amiben a hazai gazdaságok többsége nem versenyképes. Ezzel szemben a baromfitenyésztés a jó együttműködésnek, a jól szervezett, fegyelmezett termékpályának köszönhetően termelési értékben és az állományt tekintve is meghaladja a rendszerváltás előtti időszakot. Az uniós támogatások valóban nagyon fontosak a gazdáknak, hiszen a jövedelmük jelentős része közösségi forrásokból származik. A hazai mezőgazdasági termelők háromnegyede az uniós támogatások nélkül nem lenne versenyképes, jó részük nem lenne életképes.

Ehhez átlátható agrárrendszer kellene. Erre is van javaslatuk?

Győrffy Balázs: Jelenleg senkinek sincs arról fogalma, hogyan épül fel a magyar mezőgazdaság. Az adózási szabályok miatt például a mi családi gazdaságunk hét személyből áll, miközben egy gazdasági entitás. A statisztika és az adóhatóság azonban hét egységet lát. Óriási bürokratikus nyűg ez nem csak nekünk, de a hatóságoknak is. A bank is hét embert lát jelenleg és a hitelezésben is nagy hátrány a mai állapot. Ezért is javasolta a Kamara a családi gazdaságok vállalkozássá alakításának lehetőségét. Kodifikálni kell az őstermelő fogalmát. Mára a definíció és a mögöttes tartalom elszakadt egymástól, ezt tisztázni kell. Abszurd, hogy, félmillió földhasználó van papíron Magyarországon, miközben szerintem még a százezret sem éri el ez a szám.

A teljes interjút a Népszava weboldalán olvashatja.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Folyik az aratás, és az aggódás az olcsó dinnye és... Jól halad az aratás, biztatóak a terméskilátások; aggódnak a dinnye- és a meggytermelők is az alacsony árak miatt; támogatási kérelembenyújtás szőlőül...
Idén is lesz Magyarok kenyere Idén is várják a búzát a Magyarok kenyere programhoz az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről, a felajánlott gabonából készült liszt nagy...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
A vecsési-savanyúságról tárgyaltak Pest megyében... A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Pest Megyei és Fővárosi Szervezete rendezésében a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészsé...
Visszanyerheti jelentőségét az állattenyésztés... Növekvő sertésállomány Magyarországon; tejtermék-támogatás; támogatást kapnak a zöldség-gyümölcs termelők az orosz embargó miatt; átgondoltabb AKG pro...
Jogsegélyszolgálat 2014. január 15-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagjai jogosultak igénybe venni a NAK által működtetett jogsegélyszolgálatot. A jogsegélysz...