Több száz betegségnek ellenálló búza!

Tavaly génmódosítással foglalkozók nyerték az agrár Nobel-díjnak is nevezett Világélelmezési Díjat. Idén azonban a zsűri „visszatért” a mezőgazdasági szereplők által jobban elfogadott területre, és egy mexikói tudósnak ítélte oda, egy olyan búzafajta kifejlesztéséért, amely szélsőséges feltételekhez is képes alkalmazkodni. A felfedezéssel évente összesen 200 millió tonna gabonával több juthat a piacokra.

A 250 ezer dollárral járó World Food Prize-t (Világélelmezési Díj) a Nobel-békedíjas Norman Borlaug amerikai biológus és filantróp alapította azok elismerésére, akik hozzájárulnak az élelmiszerek minőségének, mennyiségének és hozzáférhetőségének javításához. A zöld forradalom atyjaként ismert Borlaug 1970-ben nyerte el a Nobel-békedíjat a világ élelmezésében betöltött kiemelkedő szerepe miatt. Az 1986-ban alapított elismerést minden évben október 16-án, az Élelmezési Világnapon adják át az Iowa állambeli Des Moines-ben.

Bal oldalon Dr. Sanjaya Rajaram tudós, a 2014-es év Világélelmezési Díj büszke tulajdonosa Fotó: indiawest.com
Bal oldalon Dr. Sanjaya Rajaram tudós, a 2014-es év Világélelmezési Díj büszke tulajdonosa Fotó: indiawest.com

Idén a díjat a több száz, betegségeknek ellenálló, sokféle klímához és a cudar létfeltételekhez is alkalmazkodni képes búzafajták kifejlesztőjének, Sanjaya Rajaram tudósnak ítélték oda. Az indiai születésű, de mexikói állampolgárságú, 71 éves Rajaram 480 búzafajtát fejlesztett ki eddigi élete során, amelyeket hat kontinens 51 országában termesztik. A tudós 1976-tól 2001-ig vezette a Búza Programot (Wheat Programme), és a díj alapítójával, Borlaug-gal is dolgozott együtt a Nemzetközi Kukorica és Búza Tökéletesítő Központban (CIMMYT).

A díj odaítélésével kapcsolatban az amerikai külügyminiszter, John Kerry is elismerően fogalmazott Dr. Rajaram-ról: „Amikor utánaszámolunk annak, hogy az elkövetkező három évtizedben 2 milliárddal több embert kell Földünknek ellátnia, nem nehéz kitalálni: itt az idő egy második zöld forradalomra. Dr. Rajaram munkája inspirálóan hat mindenkire, a magán- és az üzleti szektorban is, hogy mindannyian többet tegyünk Földünkért.” A felfedezéssel évente összesen 200 millió tonna gabonával több jut a piacokra.

Forrás: hirado.hu, canindia.com + Magro.hu

Share Button