A brüsszeli elképzelések szerint egyszerűbb, korszerűbb, zöldebb és igazságosabb lesz a Közös Agrárpolitika 2020 után. Az átfogó tanulmányt, illetve az az európai uniós törekvésekről szóló előadásokat egy decemberi konferencián osztották meg egymással és az újságírókkal a szakemberek Belgiumban. A 2020 utáni közvetlen kifizetéseket az Európai Bizottság összesen 266 milliárd euróban határozta meg, ebből 78 milliárd jut majd a vidékfejlesztési pályázatokra, további 10 milliárd pedig élelmiszer-ipari és bioökonómiai célokra. Magyarország 2770 milliárd forintot kapna, és hangsúlyosabb lesz a kis- és közepes gazdaságok támogatása.
A Szabad Föld írta meg, hogy a Brüsszelben bemutatott tervezet az elmúlt években már többször hallott törekvések összefoglalója. Az uniós gazdaságpolitika egyszerűsítette ugyan a Közös Agrárpolitikát (KAP), de még van hova fejlődni. Olyan modern mezőgazdaságot szeretnének, amely jól használja a technológiai újdonságokat, és még hatékonyabbá teszi a termelést. A drónokkal, telefonos applikációkkal és más digitális eszközök igénybevételével nem csak a növekedés, de a sikeres környezetvédelem is célkitűzés.
A minél pontosabb tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatás továbbra is elsődleges.
De hogy ezek mikorra valósulhatnak meg, kérdéses. Mert ahogyan a konferencián jelen lévő előadók előadásaiból és az uniós tagországok újságíróinak kérdéseiből is kiderült: hiába a szándék, ha az agráriumban dolgozóknak nincs pénzük a hiányzó eszközök beszerzésére, és a gazdaságuk átalakítására. Az uniós törekvések ellenére a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a legtöbb tagállamban a mezőgazdasággal foglalkozók nem élnek meg jól a gazdaságukból – s itt nem a nagyüzemi gazdálkodókról, hanem a kistermelők, a biogazdálkodók és más, kisebb családi vállalkozások csoportjáról van szó.
Az igazságos elosztásra való törekvés viszont továbbra is létezik
A Közös Agrárpolitika 2020 utáni tervei között szerepel a támogatások méltányosabb és hatékonyabb felhasználása. Ebben most még elég nagy eltérések tapasztalhatóak az egyes országokban, az új szabályzat viszont változtatásra törekszik. Eszerint ugyan közös uniós célokat határoznának meg, ám a szabályok országonként változnának. Az adott ország agrárhelyzetéhez igazított stratégiát várnak minden tagországtól, a konkrét beavatkozások előtt azonban az Európai Bizottság egyeztetést vár. Továbbá rendszeres felülvizsgálatot tartanának, hogy a támogatásra kiutalt pénzek valóban a megfelelő helyre kerüljenek. Méltányosabb és hatékonyabb elosztást vizionálnak, ahol a kis- és közepes gazdaságok nagyobb támogatást kapnak a versenyképesség növelése érdekében.
