Orvvadászat bűntette és lopás bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség azzal a három férfival szemben, akik vadászati jogosultság nélkül ejtettek el több vadat. Az 50 éves vádlott 2020 nyarán többször is megjelent ismerősével a Kaposvár közeli erdőben, ahol több alkalommal is be nem azonosítható, engedéllyel tartott fegyverével vadakat lőtt ki. A férfiak a vadásztársaságtól 3 hónap alatt összesen 2 650 000 forint értékben tulajdonítottak el vadakat.
A Somogy Megyei Főügyészség közleménye szerint az orvvadász csapat tagjai az elejtett állatokat – köztük 1 millió forint értékű gímszarvasbikákat – magukkal vitték, amik közül a tilalmi időszakban lelőtt bikák trófeáit az 50 éves terhelt kifőzte és kikészítette, majd társával az egyiket elcserélte, a másikat megtartotta.
Letöltendő és felfüggesztett börtönbüntetés várhat az orvvadász társaságra
Az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában a korábban már büntetve volt, a kilövést végző terhelttel szemben végrehajtandó, míg társaival szemben felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott – írta a Kaposvár most.
Ezért keresett vad a gímszarvas
A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője. Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, a köznyelvben gyakran szarvasként említik. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezik – írta a Wikipedia.
A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá.
Az agancs fejlődése
Néhány nappal azután, hogy a bika levetette agancsát, a rózsatőn máris növekedésnek indul új koronája. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja, növekedése körülbelül 120 napig tart. A legjobb éveiben és ereje teljében lévő bika sokágú, erős agancsot fejleszt. Az agancs naponta 2,5 centimétert nő. Az első évben csak egy-egy szár fejlődik (nyársak), a következő évben azonban már a közbeeső fokozatokat (villásak) átugorva, akár hatos agancs is fejlődhet. Az öreg bikák fejdísze akár huszonnégyes, kivételesen még ennél is többágú lehet. A legfelső ágak alkotják az úgynevezett koronát. Az agancs röviddel a háncs levetése előtt kelti a leghatásosabb benyomást. A bikák nagyon érzékenyen reagálnak minden, a háncsot ért sérülésre, és ez alatt az idő alatt nagyon óvják még az ágaktól is. Amikor az agancs körülbelül 5 hónap után végre teljesen kifejlődött, az állat néhány hét alatt megtisztítja, azaz megszabadítja a háncstól.
