Kiemelten fontos lesz a hatékony együttműködés a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézmények, a térség önkormányzatai és a helyi szervezetek között – mondta a nemrégiben kinevezett Szári Zsolt Balázs, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte vizsgálni kell a Balaton vizét, mert jelenleg a tó letisztult vize nem optimális a halállomány számára. További lényeges problémakör a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyagok kérdése.
Szári Zsolt Balázs szerint nem lehet egyik pillanatról a másikra mindenen változtatni. Ugyanakkor nagyon szeretné, ha az elmúlt időszak problémái megfelelően lennének kommunikálva – írta a szakemberrel készített rádiófelvétel alapján az Infostart. Dolgozni fogunk azon, hogy a vízminőség megóvása, és az ezzel kapcsolatos gondok feltárása és előrejezése nyomon követhető legyen. Ebben több stratégiai partner, köztük a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet segítségére is számítunk, hogy minél pontosabb képet lehessen kapni a vízben jelenleg zajló folyamatokról.
Algásodik a Balaton vize
A 2020-as komoly algásodással és az aktuális vízminőséggel kapcsolatban Szári Zsolt Balázs úgy fogalmazott, hogy számos indok áll az algavirágzás hátterében. Többek között ilyen a Balatonba befolyó vizek minősége, amit a jövőben szinte percre pontosan szeretnének monitorozni. Erre már vannak elképzelések és javaslatok. A másik lényeges kérdéskör a Balaton üledékében felhalmozódott szerves anyag problémája. Mindehhez a legutóbbi kor sokat tett hozzá, különösen a foszfor tekintetében, ami az elsődleges kiváltója és „fő bűnöse” az időnként jelentkező algavirágzásnak. A kotort anyag elhelyezése komoly állami feladat lehet, ami a mintegy 60 ezer hektáros vízfelület tekintetében nagy kihívást jelent.
Változó ökoszisztéma
A Balaton növény- és állatvilága a múlt évszázad közepe óta igen komoly változáson esett át. Például nagyon sok helyen – köztük a tihanyi partszakasznál – végleg eltűnt az ősnádas. Mint kiderült, amióta az 1860-as években megtörtént nádaratás a tó déli szakaszán a vasút kiépítésekor, majd rá néhány évvel később megépült a siói zsilip, szabályozandó a vizet, hogy ne mossa el a vasúti töltés, azóta nagyon nehéz helyzetben van a Balaton, amihez legfeljebb már csak igazodni lehet, de változtatni nem. Egy–egy élőlénynek, vagy épp a horgászoknak és a hajózóknak kedvezhetnek a körülmények, de a Balaton egész élővilágára tekintettel ez már nem mondható el.
Halászat után horgászat
A szakember arra is emlékeztetett, hogy miután a balatoni halászat 7 éve megszűnt, a tóban élő halak hasznosítói kizárólag a horgászok maradtak. Ez annyiban jelent változást, hogy előbbiekben nem igazán fajspecifikusan fogták ki az állatokat, tehát vannak olyan fajok, amelyek sokkal kihasználtabbak. Éppen ezért vizsgálni kell majd, hogy az elmúlt 10-15 év óta tapasztalható letisztult vízben a halállományok hogyan érzik magukat, ugyanis „a halak nem örülnek neki, ha csapvízben kell tengődniük”.
A halállomány változásai
A tó fajszerkezetét illetően tisztán látható az utóbbi évtizedekben történt a változás. A 60-as években voltak olyan betelepítések, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük. Köztük van a busa, ami „az egyik legnagyobb gengszter, stresszor” a Balaton halállományára nézve, miután fölfalja az őshonos halfajok táplálékbázisát. Állományuk azonban érezhetően csökken. Hasonló a helyzet az üvegangolna-fronton. Ezekből már csak azok az egyedek vannak a tóban, amelyek 1991-ben, vagy előtte lettek kihelyezve. A süllő viszont előkerült, amelynek korábban – a kecskerák és a menyhal mellett – az invazív üvegangolna okozta a vesztét. A halállomány pótlását illetően Szári Zsolt Balázs azt mondta, hogy a pontyok esetében nincs gond, a süllő viszont már kényesebb kérdés, hiszen igen erős kihasználtság alatt volt mindig is. Jelenleg csak a horgászok termelik ki a fajt, ami a fogási adatokat tekintve évi 60-80 tonna lehet a tó letisztult vize, és az évek óta tartó kormoránnyomás mellett.
