Magyarországon közel 700 ezer hektár olyan kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület található, amelyek hasznosítására jó lehetőséget kínál az innovatív módszerek bevezetése. Egy magyar kutatási projekt keretében a Soproni Egyetem által vezetett konzorcium az agrárerdészet rendszereinek hazai adaptációjának, ezen keresztül a fenntartható mezőgazdálkodás megalapozásának lehetőségeit kutatta. Befejeződött a közel 1 milliárdos magyar program.
Az agroerdő-gazdálkodás olyan földhasználati módszert jelent, amelyben fás növények (fák, cserjék, a trópusi éghajlaton pálma- és bambuszfélék) hasznosítása mellett egyéb agrártevékenységet is végeznek. Ezekben a fák és cserjék védelmében szántóföldi növényeket, gyümölcsöket termesztenek, vagy éppen állatokat legeltetnek. A téma nem csak hazánkban, de nemzetközi színtéren is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Rangos nemzetközi konferenciák, EU-s Horizont 2020-as projektek, kutatási projektötletek foglalkoznak a téma innovációs erejével. Az agrárerdészeti rendszerek sikeres alkalmazása ugyanis hozzájárul a fenntartható gazdálkodás eredményességéhez, a klímaváltozás elleni harc sikerességéhez, továbbá az egészséges tájkép kialakításához – írta a Soproni Egyetem honlapja.
A módszer alkalmazása mellett szól, hogy
- a fák védelmet nyújtanak a termesztett növények számára a szélsőséges klímahatások ellen,
- a terület sokszínűsége miatt a termesztéshez a korábbiaknál kevesebb vegyszer szükséges,
- a tapasztalatok alapján pedig a haszonnövények és fák együttélésében javul a talajok állapota és tápanyagellátottsága.
Az EFOP-3.6.2-16-2017-00018 „Tematikus kutatási hálózati együttműködések” pályázati konstrukció keretein belül „Termeljünk együtt a természettel – Az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Soproni Egyetem konzorciumvezetőként. A projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara, valamint a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete. 2021.július 6-án pedig ünnepélyes keretek között adták át a csemetekertet. A programban alkalmazott nemesnyár klónok a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének bajti csemetekertjéből származnak. A koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt a projekt egy éves késéssel 2021. augusztus 31-én fejeződik be.
A kísérleti ültetvények vizsgálata
A projekt során létrehoztunk több agrár-erdészeti kísérleti ültetvényt, amelyek eltérő adottságú mezőgazdasági területen, különböző kultúrákkal teszik lehetővé az agrár-erdészeti rendszerek vizsgálatát. Az elsősorban nyár dugványok alkalmazásával kialakított rendszerekben kedvezőbb mikroklimatikus viszonyok jöttek létre, melyek kedvezően hatottak a haszonnövények fejlődésére. A szélsebesség csökkenése mellett magasabb páratartalmat lehet mérni a fasorokban, továbbá a talajokban magasabb talajnedvesség volt megfigyelhető, ami elsősorban az egyre gyakoribb nyári aszályok idején lehet fontos tényező. Szintén kedvező hatás a napi hőingadozás mértékének csökkenése, amely különösen a forró nyári napokon volt szembetűnő. Ezek a megállapítások egyaránt érvényesek a szántóföldi köztes-termesztéses és a bogyós gyümölcsös rendszereket tartalmazó kísérleti területekre. Hozameredmények tekintetében a legtöbb fajtánál mindkét évben magasabb átlagértékeket mértünk az agroerdészeti rendszerben – foglalta össze a kutatási projekt eredményeit dr. Rétfalvi Tamás egyetemi docens, a Soproni Egyetem Környezet- és Természetvédelmi Intézetének vezetője.
A kutatók tapasztalata szerint az alkalmazott módszer jelentős javulást eredményez a mezőgazdasági területek biodiverzitásának növelésében is.
A kevesebb vegyszer használata és a fák tövénél megjelenő, kaszálatlan élőhely a beporzók számára fontos lágyszárú társulások megjelenését tette lehetővé, és egyben segítette a mezőgazdasági kártevőket fogyasztó élőlények megtelepedését. A projekt egyik fő célkitűzése a hazai adottságokra szabott, gyakorlatban jól hasznosítható, könnyen kezelhető döntéstámogató modell felállítása volt, amely a téma iránt érdeklődő hazai gazdálkodók gazdasági döntéseiben jelentős segítséget nyújthat a jövőben.
Az agrárerdészet kérdéseit kutató konzorciumról:
A projektben szereplő konzorciumi partnerek kutatási területei közötti kapcsolatot az agrárerdészet tématerülete jól lefedi. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki, valamint a Faipari mérnöki és Kreatívipari Kara, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara az agrártudományok, társadalomtudományok és környezettudományok, a Dunaújvárosi Egyetem Műszaki Intézete a műszaki tudomány és környezettudomány területén végez kutatási tevékenységet. A projekt témája lehetőséget biztosított az egyes intézményekben meglévő kutatási potenciálok összefogására. A 2017.szeptember – 2021 augusztus között megvalósuló projekt keretében a Soproni Egyetem 419 995 925 forint, a Kaposvári Egyetem 369 402 487 forint, míg a Dunaújvárosi Egyetem 189 629 731 forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.
