Két évtizedes tárgyalási folyamat után átfogó kereskedelmi megállapodásról döntött az Európai Unió és a Mercosur-országok. Ezzel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi területe jön létre. Az agrárium szereplői szerint a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében az európai hatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a Mercosur-országokból érkező termékek mindenben megfeleljenek a szigorú európai feltételeknek.
A NAK híre számolt be arról, hogy megállapodás született az Európai unió (EU) és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) között tervezett szabadkereskedelmi szerződésről, amelyről már közel 20 éve folytak a tárgyalások. Az EU elsősorban az ipari termékek – például a gépjárművek és a számítástechnikai cikkek – piacán szeretne nagyobb hozzáférést kapni, a dél-amerikaiak pedig a mezőgazdasági áruk, köztük a hús, a szója, a kávé és a feldolgozott termékek exportját kívánják Európa felé növelni.
A felek közötti árukereskedelem jelenleg több mint 88 milliárd euró, a szolgáltatásoké pedig 34 milliárd euró értékű.
Az EU és a Mercosur vezetői azt remélik, hogy a megállapodás növelni fogja ezeket az összegeket, és megerősíti a gazdasági és munkahelyi növekedést a két térségben élő több, mint 770 millió ember számára. Az Európai Bizottság által tárgyalt megállapodást még a 28 tagállamnak és az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie.
Azonos feltételekre van szükség
A feleknek részletesen kellett mérlegelni az egymásnak nyújtott kedvezmények gazdasági hatásait, valamint egyensúlyba kellett hozniuk a vállalásokat is. A 2 országcsoport nem ugyanazokat a termékeket tartotta fontosnak a tárgyalások során. Az EU-nak valószínűleg többet kellett feladnia a mezőgazdaság esetében, míg a Mercosur tagországai az ipari termékek esetében tettek engedményeket – írják. A megállapodás szerint mindkét fél jelentős kedvezményeket tett a következő 6-7 éves periódusra, amely viszont gyártói és termelői köröket bizonytalanít el. Dél-Amerikából az ipari termékek gyártói, míg az EU-ban elsősorban az agrárium szereplői, így a húsmarhatenyésztők és a baromfitenyésztők fejezték ki aggodalmukat.
Az európai tenyésztők attól tartanak, hogy a megállapodás következtében nem fair verseny alakul ki, mert egészen más körülmények között lehet gazdálkodni Dél-Amerikában.
Ott a helyi szabályok és a környezetvédelmi, természetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti feltételek lényegesen enyhébbek, mint az európai tenyésztőkre és termelőkre vonatkozó előírások. A témáról 2018. elején írtuk azt, hogy dühösek a magyar baromfitermelők a szabadkereskedelmi tárgyalások miatt.
Azonos játéktér, azonos szabályok
Ugyan az előállításhoz köthető szabályok nem egyeznek meg, de az az európai termelők és tenyésztők jogos elvárása, hogy az EU-ba behozott és forgalmazott termékek megfeleljenek az európai előírásoknak. Vagyis a termelés feltételeinek szabályozásában ugyanazt a hátteret kell megadni a fair piaci verseny kialakulásához. Az agrárium szereplői szerint a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében az európai hatóságoknak kiemelt figyelmet kell szánniuk arra, hogy a Mercosur-országokból érkező termékek mindenben megfeleljenek a szigorú európai feltételeknek a termékek minősége, biztonságossága és az előállítás körülményei tekintetében egyaránt.
