Tilos lesz az égetés az egész országban 2021-től

2021 január elsejétől törlik el azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avar, illetve a kerti hulladék elégetését, ami azt jelenti, hogy az erre vonatkozó tilalom országosan általános lesz. A parlament azzal indokolta a módosítást, hogy ezzel a levegő minőségének javítása a cél, valamint a lakosság egészségének védelme, ugyanis uniós kötelezettségi eljárás van folyamatban Magyarország ellen a nem megfelelő minőségű levegő miatt.

A HelloVidék felkereste Horváth Zsoltot, aki környezetvédelmi mérnök, közgazdász, illetve a Levegő Munkacsoport tagja, aki elmondta, hogy a szervezet az elmúlt években sok település önkormányzatával tartotta a kapcsolatot az égetéssel kapcsolatban. Több felmérés is készült, illetve lakossági fórumok is megrendezésre kerültek, amelyeken megoldásokat és alternatívákat kerestek, és a végkifejlete az lett, hogy több önkormányzat is a tavalyi év végén, idei év elején betiltotta az avarégetést, még mielőtt ez országos szinten történt volna. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is a lakossági hulladékégetés azonnali betiltását sürgette, és arra kérték a polgármestereket, hogy hatásos intézkedések meghozatalával támogassák a légszennyezés csökkentését. A felhívás tartalmazta, hogy kérjék a rendőrséget, hogy határozottan lépjenek fel az illegálisan égetőkkel szemben bel- és külterületen egyaránt. Illetve hogy kérjék fel a közterület-figyelőket valamint a helyi polgárőröket, hogy fokozottan figyeljék az illegális égetéseket, továbbá figyelmeztessék az égetőket, hogy jogellenes, amit tesznek, szükség esetén pedig értesítsék az illetékes járási hivatalokat vagy akár a rendőrséget is.

Jövő évtől tilos a zöldhulladék égetése. (Fotó: Pixabay, TheOtherKev)
Jövő évtől tilos a zöldhulladék égetése. (Fotó: Pixabay, TheOtherKev)

Horváth Zsolt összefoglalta, hogy melyek azok az indokok, amelyek a tiltás mellett állnak:

  • Sok olyan tápanyag kerül feleslegesen a légkörbe, amely alapvetően hasznosítható lenne akár komposztálással.
  • Nagyon szennyező tevékenység. Objektív mérések tanúsítják, hogy egy 100 kilós avarkupac meggyújtásával 90 millió köbméter levegő határérték felett szennyeződik, ami egy közepes méretű város teljes levegőjének felel meg. Ez pedig nem csak egy napon történik, hanem akár hónapokon keresztül is.
  • Az így levegőbe kerülő anyagok nagy része rendkívül káros az egészségre és vagy bizonyítottan, vagy lehetségesen rákkeltőek. Ilyen anyagok a nitrogén-oxidok vagy a benzolszármazékok, amelyek nemcsak a tüdőre lehetnek veszélyesek, hanem akár a csontokra, a hormonrendszerre, az agyra, vagy a kiválasztásra is.

Az égetés helyett viszont szükségük lesz a települések lakóinak alternatívákra. A szakember kiemelte, hogy mennyire fontos a szemléletformálás a településeken, néhány településen ugyanis komposztládákat adnak a helyieknek, viszont egy komposztláda készítése alapvetően sem nehéz feladat. A komposzthoz lehet adni biológiai készítményt, amely bioteresztésben is használható, és segíti a lebomlás folyamatát. A komposztálással kapcsolatos problémák általában akkor jelentkeznek, amikor beteg ágakról vagy levelekről van szó, amelyeket az emberek valamiért mindenképp el akarnak égetni.

Pedig a beteg növények esetében ezeket a növényi részeket ki kell szárítani, fel kell aprítani és különállóan komposztálni vagy brikettálni. A kiszárítást követően ugyanis jó fűtőértékkel bír, ezért néhány településen ingyenesen viszik ki az aprítógépet, amely az önkormányzat tulajdonát képezi. Szakszerű komposztálás során pedig az akár 50-60 Celsius fokos hő sterilizálja is a talajokat, így ha vírusos vagy baktériumos növényi részek is kerülnek a komposztba, az nyugodtan használható később ültetéshez is.

Zöldhulladék-kezelés szempontjából fontos a városi/ kiskert-tulajdonosú lakosságot különválasztani az akár több ezer négyzetméteres telekkel rendelkező lakosságtól. A kisebb területek esetében ugyanis akár egy egy négyzetméteres komposztáló, és egy leveleknek készített háló is képes kezelni az egész kert zöldhulladékát, amelyekhez akár támogatási projekteken keresztül ingyen is hozzá lehet jutni. Továbbá egyre gyarapodik azon települések száma, ahol havonta akár többször is elviszik közszolgáltatás keretében a zöldhulladékot. A biológiailag lebomló zsákokat általában a lakosoknak maguknak kell megvásárolni, amelyek különböző méretekben elérhetők különböző árakon, viszont vannak olyan települések, ahol nem szükséges zsákba tenni. Azokon a telkeken, amelyek akár több ezer négyzetméteres területtel is rendelkeznek, és növénytermesztés, vagy állattartás is jellemző, értelemszerűen több zöld- és háztartási hulladék keletkezik. Ilyen esetben a területek nagyságából kifolyólag a falusiak által már rég ismert komposztdomb kialakítására is van lehetőség. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a növényi részeket a lebontáson kívül más módon nem érdemes megsemmisíteni. Léteznek ugyan regionális hulladékégetők, viszont a települések által létrehozott komposztálótelepek hasznosabbak a környezetvédelmi szempontok tekintetében. Ezekre a telepekre kerülnek azok a zöldhulladékok, amelyeket a lakosságtól szállítanak el, és központilag komposztálják.

A zöldhulladékból és az avarból egyaránt könnyen készíthető otthon is komposzt, amely a későbbiekben hasznos lehet kertészkedés szempontjából. (Fotó: Pixabay, Antranias)
A zöldhulladékból és az avarból egyaránt könnyen készíthető otthon is komposzt, amely a későbbiekben hasznos lehet kertészkedés szempontjából. (Fotó: Pixabay, Antranias)

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk feleslegként kiadott zöldhulladékot később zsákolt földként vásárolják meg a kertészetekből.

Az lenne ideális megoldás, ha kistérségi, regionális vagy települési szinten kezelnék a kérdést, a központi komposztálást követően pedig helyi szinten használnák fel az előállított földet. Amennyiben pedig a helyieknek nincs rá szükségük saját telkükön, úgy akár a mezőgazdasági területeken is hasznosítani lehetne.

Horváth Zsolt szerint azok az önkormányzatok, amelyek eddig nem törődtek az égetéssel most a könnyebb ellenállás, és a költséghatékonyság felé húztak jellemzően arra hivatkozva, hogy ha engedik a zöldhulladék égetését, akkor nem kell megoldaniuk közszolgáltatás keretében annak elszállítását. A szakember elárulta, hogy arra is volt precedens, hogy az önkormányzat szedte össze a közterületen lehullott lombokat, és tüzelte el ahelyett, hogy komposztálták volna egy kijelölt helyen.

Sokszor a rossz berögződés, az ismeret hiánya és a szokásjog miatt történtek ilyen esetek, de a képviselőtestület összetétele és akarata is sokat jelentett.

Az önkormányzatoknak jelenleg a felvilágosító kampányokban kell előrelépniük, és abban, hogy a hulladék elszállítására vonatkozó szerződéseket megkössék, illetve ha ezt az anyagi lehetőségek nem engedik meg, akkor az önkormányzatoknak el kell gondolkozniuk helyi adó, díjtétel kiszabásán. Másik lehetőség az állami támogatás, a rendeletre való hivatkozással bármely állami alaptól való segítségkéréssel teremtenék elő a szükséges pénzt. Kisebb települések esetében érdemes azoknak összefogni, és együtt leszerződni egy céggel, ebben az esetben pedig kedvezőbb árat érhetnek el. Van olyan település is, ahol nem csak az elszállítást találják megoldásnak, hanem az önkormányzat egyénileg is meg tudja oldani a zöldhulladék és avar megfelelő feldolgozását.

Jövőre szabályszegők észlelése esetén akár a tűzoltóságot, a rendőrséget vagy az önkormányzat jegyzői hivatalát is hívni lehet, melyet követően jegyzőkönyvet vesznek föl az avarégetés tényéről. Ezt követően a járási kormányhivatal automatikusan bírságolhat akár többszázezer forintos összegben is, amely adók módjára behajtható, és akár fizetésből, vagy bármilyen jövedelemből is levonható.

Forrás: https://www.hellovidek.hu/kert/2020/06/06/az-egesz-orszagban-betiltjak-az-egetest-mit-lehet-kezdeni-az-avarral-zoldhulladekkal

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Tökéletes komposzt néhány hónap alatt A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok él...
Komposztálni jó! Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településen...
Mi kerüljön a komposztba? Egyre népszerűbb a kerti hulladékok otthoni feldolgozása, a komposztálás. Mind többen jönnek rá, hogy nem kell feltétlenül megszabadulni, zsákokba, ku...
Változik a zöldhulladékgyűjtés szabályzata! Új év, új szabályok, legalább is a zöldhulladékgyűjtés szabályai mindenképpen átalakulnak. Sokak megijedtek, amikor még december elején nem lehetett k...
A komposzthalmot nemcsak rakni, bontani is kell Kétféle kertészkedő van: aki komposztál, és aki szemétnek nézi az aranyat érő kerti (és konyhai) hulladékot. A komposztálás a szelektív hulladékgyűjté...
Népszerű cipőgyártó kukoricából gyártaná a lábbeli... A cipők – bár divatosak és hasznosak – sok káros anyagot tartalmaznak. Elsősorban a talprészük az, ami kőolaj származékokból készül, ezért elhasználód...