Rekordhőség és aszály sújtotta az Egyesült Államok déli területén lévő Texast 2011-ben, a zöldellő legelő már csak álmaikban létezett. A gyepek kiszáradtak és az állatok kezdtek kifogyni az élelemből. A marhák megmentése érdekében a gazdák kénytelenek voltak átszállítani az állatokat olyan legelőkre, ahol még egészséges fű nőtt. Hogyan maradnak fenn a texasi marhatartók az aszály idején?
Amíg a legtöbb ottani állattartó gazdaság lassan elporosodik és összeomlik, Jon Taggart gazda továbbra is megél a marháiból. Büszkén nyilatkozott az ABC televízióban, hogy az akkori aszály alatt is minden héten tudtak marhákat küldeni a vágóhídra. Hogy mi a titka?
Őshonos, mélyre hatoló gyökerű fűféléket ültettünk, amelyeket egy nálunk jóval nagyobb erő nemesített ki. A füvek emiatt képesek túlélni a legnagyobb szárazságokat is – mondta a gazda. Taggart 1999 óta foglalkozik legelőn nevelt, kizárólag fűvel etetett marhákkal. Három üzlete is van Texasban a Burgundy Pasture Beef márkanév alatt. Az ABC news hírét a Magyar Mezőgazdaság hozta le. Az állattartó gazdáról ebben a videóban tudhat meg többet:
Amíg a legtöbb marhahús, ami az amerikai áruházakban forgalomba kerül, terményen nevelt, hogy gyorsabban gyarapodjanak, addig Taggart és egy kicsi, de növekvő számú gazdacsoport csak füvön neveli az állatait, egész életükön át. Ezért a fű pontosan olyan fontossá válik a gazdaságnak, mint maguk az állatok. Nagyon változatos növénykultúrára van szükségünk. Olyan különböző fűfélékre, amelyek a meleg, valamint a hideg évszakban is nőnek, illetve korán és későn csírázó fajokra.
Visszatértek a természetesebb, változatosabb legelőkhöz
A fűfélék diverzitása tartotta Taggart gazdaságában egészségesen a talajokat. Mindezt annak ellenére, hogy Texast aszályok sújtották. Ezek a növények képesek megtartani a csapadékból származó vizet, és ezzel a farm egészséges maradt. Ahogy pedig a forróság és az aszály visszatérő vendéggé válnak Texasban, úgy kezdik el egyre többen követni Taggart példáját. Ahhoz, hogy a kiszáradt, kizsigerelt talajt regenerálják, a legelőt először fel kell osztani több kisebb részre. Ezek között mozgatják a marhákat, így kerülik el a túllegeltetést. Az évszaktól függően pedig akár naponta többször is átterelhetik a jószágokat egyik legelőről a másikra. Ez a módszer képes újra életre kelteni azt a talajt is, amely korábban az aszályok miatt használhatatlan volt.
A korábbi szemlélet szerint ekével kell felszántani a talajt, hogy átlevegőzzön – mesélte Jonathan Cobb, egy másik gazda, aki a hatodik generációs marhafarmer, Dr. Allen Williams segítségével állt át az új technológiára. Minden alkalommal, amikor ezt a műveletet elvégeztük, elvesztettük a kialakult talajszerkezetet, és csak poros föld maradt utána. Az egészséges talaj kritikus pont a gazdaságoknak. Nem számít, hogy a marhák füvet legelnek vagy terményt esznek. Akár gabonán, akár füvön nevelkedik a jószág, az a célom, hogy minden gazda és farmer, aki állatokat nevel, magáénak érezze az alkalmazkodó, legelőváltásos legeltetési praktikákat. Ezzel élővé és egészségessé tudják változtatni a talajaikat. Továbbá egész tengernyi változást indítanak el abban, ahogy a talajok működnek – nyilatkozta Williams.
