Termőföldtől a laboreredményig – 1. rész

Sokan kellemetlenségnek tartják a kötelező talajvizsgálatok elvégeztetését. Ezért nem is veszik komolyan a talajmintavételre leírt szabályokat, csak azt tartják szem előtt, hogy a minták bekerüljenek a laboratóriumba. Pedig amennyiben a gazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnének a szabályos mintavételre, úgy a kapott laboratóriumi eredmények is sokkal értékesebbé válnának.

Melyek a leggyakrabban elkövetett hibák vagy szabálytalanságok, mire kell ügyelni?
  • Sokan nem tartják be az átlagminta megvételére vonatkozó előírásokat és találomra, egy helyről vesznek mintát. Az ilyen módon vett minta nem reprezentálja a terület egészét, különösképpen akkor, ha azt ráadásul a terület szélsőséges helyéről veszik (pl.: forgókban, ott ahol a víz gyakran áll, táblaszéleken, különböző depók helyén stb.).
  • Másik igen gyakran előforduló hiba a minták nem megfelelő módon történő tárolása és beszállítása a laboratóriumba (pl.: használt, elszennyezett, sérült zacskók, műtrágyás zsákok stb.). Még ha szabályosan történt is a mintavétel, ezek a minták elszennyeződését okozzák, amelyek számottevően meghamisítják a laboratóriumi eredményeket.
  • Sok esetben előfordul, hogy a minták nem azonosíthatók a mintavételi hellyel és ezáltal válik a laboratóriumi eredmény hasznosíthatatlanná.

  • A legtöbb laboratóriumban a vizsgálati eredmény csak a beérkezett mintaanyagra vonatkozik és csak ezekért vállal a laboratórium szakmai felelősséget. A rosszul megvett mintából kapott eredmények ugyan a pályázatokban elszámolhatók, de valójában ez így fölösleges munka és pénzkidobás.
  • A mintavételt követően a mintákat szárítva, összetörve kell a laboratóriumokba eljuttatni. Ki kell válogatni belőle az olyan anyagokat, amelyek vélhetően megváltoztatják az analízis eredményeit. Ilyen pl. nagyobb kő, ágdarab, állati maradvány vagy a gazdálkodás során belekerült vas és egyéb fémek. A mintavétel gondossága határozza meg gyakran a vizsgálat eredményét, mert a nagyérzékenységű és pontosságú műszerek és a laboratóriumban dolgozók szakmai tudása a rossz mintavétel miatt nem hoz jó eredményt.
Mi történik a laboratóriumokba leadott talajmintákkal, mennyi idő alatt készül el egy vizsgálat?

A laboratóriumba beszállított talajmintákat a laboratóriumban azonosítóval látják el, majd az előírásoknak megfelelően dokumentálják azokat. A laboratóriumokban leadott minták közvetlenül nem alkalmasak a vizsgálatokra. Úgynevezett minta előkészítési eljárásnak kell azokat alávetni, mely során a talajmintát tovább szárítják, majd darálják. A vizsgálatok finomra őrölt talajmintából végezhetők el, illetve egyes vizsgálatokhoz a talajmintát kémiai eljárásokkal fel kell tárni, hogy meghatározhatók legyenek az egyes anyagok.

Mit mondanak a vizsgálati eredmények?

A talajvizsgálati eredmények a gazda számára sok esetben nem mondanak semmit, vagy legalábbis rejtelmesnek tűnnek. A kötelezően elvégezendő talajvizsgálatok alapvetően három vizsgálati csoportba sorolhatóak. Beszélhetünk szűkített, bővített és a teljeskörű vizsgálatról, melyek szükségességét rendeletek írják elő. A talajvizsgálati csomagokba tartozó paramétereken túlmenően természetesen sokkal több jellemzője van a talajnak, melyek vizsgálatát külön lehet kérni. A talajvizsgálati eredmények függnek a talaj típusától, ezért annak ismeretében lehet egészen pontosan megmondani, hogy az adott számérték éppenséggel jó, vagy rossz a gazda számára.

Szerzők: Antal Károly – Budai Júlia (Debreceni Egyetem ATK Karcagi Kutatóintézet, Központi Laboratórium)

Érdekli a téma? Kattintson IDE a második részhez!

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Talajképződés, tápanyagtőke A talajképződés évezredei alatt jelentős tápanyagtőke halmozódott fel talajainkban, amiről a szakma a szaksajtóban szemérmesen nagyon keveset beszél. ...
A klímaváltozásra való felkészülés a talajnál kezd... Anyaföld, termőtalaj, homok, agyag, sártenger – mindegy, hogyan nevezzük, ugyanazt értjük alatta: azt a természetes, élő réteget, amely lehetővé teszi...
Termőföldtől a labor eredményig – 2. rész A talajmintavétel szabályai és a gyakori hibák után a cikksorozat második részében a fontosabb vizsgálati paramétereket vesszük sorra. Többek között a...
Olcsó és a megszokottnál gyorsabb talajvizsgálat a... Rövidebb határidővel elkészülő laboratóriumi talajvizsgálat is elérhető lesz a kamarai tagok számára. A szükséges hátteret a Kaposvári Egyetem akkredi...
A csúcstechnika szerepe és alkalmazásának előnyei ... Cikkünk első részében a helyspecifikus növénytermesztés jelentőségéről, illetve a benne rejlő lehetőségekről írtunk, kiemelve, hogy a döntéshozatal a ...