A gazdálkodók, egyes kormányok, egyetemek, kutatóintézetek, szakmai szervezetek figyelmeztetése, tiltakozása ellenére az Európai Parlament döntő többséggel megszavazta az Európai Bizottság által beterjesztett „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork, rövidítve F2F) stratégiáról szóló tervezetet.
Az EU az élelmiszer-termelés környezetterhelését az F2F stratégia végrehajtásával a Föld más területeire helyezné át, miközben a saját parasztgazdaságait egyre nehezebb helyzetbe hozná.
Mínusz 20, 25, 50 százalék 2030-ig
Az Európai Bizottság gőzerővel nekiláthat – írja a szabadfold.hu –, hogy részleteiben is kidolgozza az F2F-stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályi hátteret, amire a nemrégiben az Európai Parlament az áldását adta.
A legfontosabb célkitűzések, amelyeket a Bizottság el akar érni, az alábbiak.
2030-ig meg kell felezni a növényvédő szerek használatát.
Legalább 50%-kal kívánják csökkenteni a tápanyagveszteségeket, ügyelve arra, hogy a talajok természetes állapota és termékenysége ne romoljon.
2030-ra 20 százalékkal kevesebb műtrágya-felhasználást irányoznak elő. Az ökológiai gazdálkodás alatt álló termőterületet a mostani 8-ról 2030-ig 25%-ra kell emelni. Az állattenyésztésben az antibiotikumok terén szintén 50%-os mérséklést irányoznak elő.
Mindezt annak érdekében, hogy az ágazatban jelentősen csökkenjen a széndioxid-kibocsátás, a környezeti terhelés.
Hogy ez a tervek végrehajtását követően mennyiben valósul meg, és milyen hatása lesz a mezőgazdaságból, élelmiszeriparból élőkre, illetve Európa élelmiszer-ellátására, az árakra, arról készült egy tanulmány, amely negatív megállapításokat tartalmaz.
És hogy a Bizottság – minden érdekelt fél, tagország, szakmai lobbiszervezet követelése ellenére – miért csak a nyár végén hozta nyilvánosságra? Erre a kérdésre nem született válasz.
Január óta pihent az asztalon a jelentés
Az EU Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) már januárra az asztalra tette a jelentését, de azt csak a Bizottság ismerhette meg.
Nem véletlenül: ugyanis az F2F-ről nagyjából ugyanolyan negatívumokat állapított meg, mint tette azt az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, a Kieli Egyetem, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont.
Természetesen a szakemberek, a gazdálkodók, az agrárszövetségek is felsorolták a stratégia várható negatív hatásait. Úgy tűnik, hiába – a Bizottság és a parlament politikusait nem győzték meg a felvetések.
Mi a következménye a Bizottság makacsságának?
Mi várható a szakértők szerint? A stratégia megvalósítása egyértelműen súlyos terhet ró az uniós termelőkre.
Legfőbb hatásaként csökken az európai mezőgazdasági termelés. A növénytermelésben 10–30%-kal, az állattenyésztésben visszaesés jön a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatban. Így a termelők jövedelme is alacsonyabb lesz. (A termeléscsökkenés szintje 22 millió ember táplálékigényének felel meg.)
Az élelmiszerárak megugranak, drasztikusan nőhet a harmadik országokból származó – ellenőrizhetetlen körülmények között előállított és így az EU lakosságát veszélyeztető – importélelem mennyisége. Nem mellesleg – s talán ezzel kell kezdeni az ellenérveket – egyáltalán nem fog csökkenni a globális károsanyag-kibocsátás, a környezet terhelése.
A Föld más területein nő a termőföld és a víz felhasználása
Az EU ugyanis saját agrártermelésének csökkentésével azt éri el, hogy a Föld más területein növelik a termőföld és a víz felhasználását, a műtrágyák, a növényvédő szerek és az állatgyógyászati termékek alkalmazását. Ugyanis csak így lehet majd az öreg kontinens élelmiszerigényét kielégíteni. (Nem mellesleg az EU egyes tagországainak tőkései óriási pénzeket fektettek be Dél-Amerikában, Észak-Afrikában vagy éppen ukrán területeken az agráriumba, s már most is nagy importot generálnak.)
