Terjedhet-e a koronavírus az élelmiszerrel és a takarmánnyal?

Megjelent az Európai Bizottság új dokumentuma, amely számos élelmiszerbiztonsági kérdést tisztáz a koronavírus hatásaival kapcsolatban. Az anyagból többek között az is kiderül, hogy kockázati forrást jelentenek-e az élelmiszerek a COVID-19-fertőzés szempontjából, valamint szó van benne az élelmiszerek csomagolásáról, szennyeződéséről, és a védekezés lehetőségeiről is. A 14 oldalas dokumentum további fontos részletekre is kitér.

A koronavírus élelmiszerbiztonsági vonatkozásairól hasznos információkat tartalmazó dokumentum immár magyar nyelven is elérhető az Európai Bizottság honlapján. A kérdésekből és a válaszokból szemléztünk.

Az élelmiszeripar és a COVID-19 koronavírus kapcsolatáról készített összefoglaló anyagot az Európai Bizottság - képünk illusztráció
Az élelmiszeripar és a COVID-19 koronavírus kapcsolatáról készített összefoglaló anyagot az Európai Bizottság – képünk illusztráció

Kockázati forrást jelentenek-e az élelmiszerek a COVID-19-fertőzés szempontjából?

A világjárvány nagy kiterjedtsége ellenére eddig nem érkezett semmiféle arra utaló jelentés, hogy a COVID-19 élelmiszer-fogyasztás útján terjedne. Ezért, amint azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is megállapította, nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerek népegészségügyi kockázatot jelentenének a COVID-19-betegséggel összefüggésben. A COVID-19 elsősorban közvetlen emberi érintkezés útján, főként a fertőzést hordozók köhögése, tüsszentése vagy kilégzése során a levegőbe kerülő nyálcseppek révén terjed.

Kockázati forrás lehet-e az élelmiszerek csomagolása a COVID-19 szempontjából?

Ugyan egy nemrégiben készült tanulmány szerint a COVID-19 (SARSCoV-2) kórokozója kartonpapíron akár 24 órán át, kemény felületen, úgymint acélon vagy műanyagon pedig akár napokig megmarad kísérleti környezetben (pl. ellenőrzött relatív páratartalom és hőmérséklet mellett), arra utaló bizonyíték nincs, hogy a különböző környezeti feltételeknek és hőmérsékleteknek kitett szennyezett csomagolások útján terjedne a fertőzés. Mindazonáltal az azzal kapcsolatos aggályok miatt, hogy a bőrön jelen lévő vírus esetlegesen bejuthat a légzőrendszerbe (például az arc érintésével), a csomagolással érintkezésbe kerülő személyeknek – a fogyasztókat is beleértve – a népegészségügyi hatóságok helyes higiéniai gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásai szerint kell eljárniuk, ideértve a rendszeres és hatékony kézmosást is.

Élelmiszer-vállalkozóként kérhetek-e garanciákat beszállítóimtól a COVID-19 tekintetében?

Nem. Egy „vírusmentes” igazolásnak nincs létjogosultsága, mivel nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerek népegészségügyi kockázatot jelentenének a COVID-19 szempontjából. Aránytalan lenne tehát ilyen garanciákat kérni, következésképpen az erre vonatkozó igény nem elfogadható.

Kockázati forrás lehet-e az állatokra nézve az állateledel és a takarmány a COVID-19 szempontjából?

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez hasonlóan az állateledelek tekintetében sem érkezett jelentés a COVID-19 ilyen eldelek fogyasztásán keresztül történő átviteléről. Ez a haszonállatoknak szánt takarmányokra is érvényes. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez hasonlóan az állateledelek esetében is igen valószínűtlen, hogy a COVID-19 a velük való érintkezés útján terjedne. Az állateledelek csomagolására ugyanazok az ajánlások vonatkoznak, mint a csomagolásokról korábban leírtak.

Készül-e az agrár-élelmiszeripar intézkedéseket hozni annak elkerülésére, hogy az általa termelt vagy forgalmazott élelmiszerek vírussal szennyeződjenek?

Az Unióban eleve szigorú higiéniai szabályok vonatkoznak az élelmiszerelőállításra, melyek végrehajtását hatósági ellenőrzések útján felügyelik. Ezeket a szabályokat minden élelmiszer-vállalkozásnak be kell tartania. Az élelmiszer-vállalkozók által kötelezően elvégzendő higiéniai ellenőrzések célja az élelmiszerek kórokozókkal való szennyeződésének megelőzése. Ennek megfelelően ezek az ellenőrzések alkalmasak az élelmiszerek COVID-19-ért felelős vírus általi szennyeződésének megelőzésére is. Az élelmiszer-vállalkozásoknak rendszeres képzést kell tartaniuk a vonatkozó előírásokról, hogy az élelmiszeriparban dolgozók tisztában legyenek a munkavégzés során alkalmazandó higiéniai előírásokkal.

Az élelmiszer-előállítás valamennyi szakaszában betartandó helyes higiéniai gyakorlatok között kiemelten fontos az élelmiszer-előállító létesítmények és berendezések gyártási tételek közötti tisztítása és adott esetben fertőtlenítése, az egyes élelmiszer-kategóriák és a gyártási folyamat különböző szakaszaiban lévő (pl. nyers vagy főtt) élelmiszerek közötti keresztszennyeződés elkerülése, a személyes higiénia, úgymint a kézmosás és a kézfertőtlenítés, szükség esetén kesztyű és maszk viselése, a speciális higiénikus ruhák és cipők használata, vagy az otthon maradás és a munkahelytől távol maradás betegség gyanúja esetén.

Az aktuális körülményekre tekintettel az élelmiszer-vállalkozásoknak a legszükségesebbekre kell korlátozniuk külső kapcsolataikat is, például a beszállítókkal vagy a tehergépkocsivezetőkkel, és megfelelő távolságot kell tartani a járművezetőktől.

Megfertőződhetek azáltal, hogy esetlegesen fertőzött személyek érintkeztek az élelmiszerekkel?

Az uniós tagállamok élelmiszer-biztonsági ügynökségei szerint nagyon valószínűtlen, hogy a COVID-19 terjedésében szerepe lenne az élelmiszerekkel való érintkezésnek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ezenfelül kijelentette, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszer a vírus valószínűsíthető átviteli forrása vagy átviteli útja lenne. Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a COVID-19-ért felelős vírus jelen lehet-e élelmiszerekben, életben maradhat-e azokban, és fertőzhet-e. Emellett a mai napig nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszer fertőzés forrása vagy hordozója lett volna, egyben nem merül fel kétség a tekintetben sem, hogy az eddig megbetegedettek fertőzött személyekkel
történő érintkezés útján fertőződtek meg.

Ahogy egy felület, akár egy kilincs, akár más felület a fertőzött személyekkel érintkezve szennyeződhet, elméletileg az élelmiszer esetében is felmerülhet az érintkezés útján történő közvetett szennyeződés lehetősége. Ezért fontos, hogy mindenki betartsa a népegészségügyi hatóságok kézmosásra vonatkozó ajánlásait. A kiskereskedők tisztában vannak az élelmiszerek kezelésére vonatkozó higiéniai követelményekkel. Az élelmiszerekkel dolgozó (például húst daraboló, húst vagy tejtermékeket szeletelő, halakat tisztító, gyümölcsöket és zöldségeket csomagoló) személyzet kesztyűben dolgozik, ezeket gyakran cseréli, e nélkül dolgozva pedig gyakran mos kezet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Újabb magyar innováció az élelmiszerbiztonság növe... Minden gazda számára fontos, hogy a mezőgazdaságban olyan termékeket használhasson, amiknek a valódisága garantált. Az AGRO.bio Hungary Kft. március k...
A köles termesztése Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termeszt...
Lopott sertéshús Máriakálnokon A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság beosztottjai szerdán hajnalban Máriakálnok belterületén ellenőriztek egy tehergépkocsit. A megállított tehergépko...
Brüsszel eljárást indít a külföldiek földhasználat... Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a "határon átnyúló tevékenységet folytató be...
A takarmánycirok termesztéséről A kölesről szinte már mindent tudunk Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa által. Ezúttal a cirokkal kapc...
Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...