Tényezők, amelyek befolyásolhatják a növényvédő szerek hatékonyságát

A növényvédő szerek hatása sok tényezőtől függ, amelyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen nem csak a márka, vagy a származási hely befolyásolhatja a hatékonyságot. Számos olyan külső tényező van, amely hatással lehet a peszticid hatékonyságára, hiszen példának okáért a hőmérséklet, a talaj és az időjárás is erőteljesen befolyásolhatják a készítmények hatását azok márkájától függetlenül.

Sajnos, a termékek felhasználása során fellépő problémákkal, mint például a hatékonyság kérdése sokszor a gyártókat hibáztatják, és hozzájuk érkeznek a panaszok, holott előfordulhat az is, hogy a felhasználás nem megfelelő egy-egy termék esetében. Ha például egy készítményen az a jelzés található, hogy 15-25 Celsius fokban lehet azt felhasználni, a gazdálkodó viszont 30 fokban juttatja ki, akkor a gyártó mentesül a felelősség alól, hiszen a felhasználással volt a probléma, és nem a készítménnyel. Az alábbiakban olvashatja azokat a tényezőket, amelyek csökkenthetik a növényvédőszerek hatékonyságát, amely hasznos lehet a gazdák számára.

Több tényező is befolyásolja a növényvédő szerek hatékonyságát. (Fotó: Pixabay, WFranz)
Több tényező is befolyásolja a növényvédő szerek hatékonyságát. (Fotó: Pixabay, WFranz)

A tényezők a következők:

  • Szállítási és tárolási körülmények.
  • Az oldat előállításához használt víz minősége (pH-érték, hőmérséklet, oldott sók összetétele).
  • Időjárási körülmények kijuttatáskor, valamint kijuttatás előtt és után (hőmérséklet, páratartalom, csapadék).
  • Használt permetezőgépek, permetező fúvókák típusai és permetező üzemmódjai.
  • Talajjellemzők (növényi maradványok, talajszerkezet, talajnedvesség).
  • Talajművelés és a növények agrotechnikai módszerei a növekedési időszakban.
  • A gyomok fejlődésének állapota, fázisa.
  • A növénykultúra fejlődése, jellemzői és állapota.
  • A betegség kialakulásának stádiuma.
  • A károsító fejlődésének állapota, fázisa.
  • Gyomnövények, kártevők és betegségek rezisztens biotípusának jelenléte, a növényvédő szerek felváltása más hatásmechanizmusokkal a rezisztens fajok kockázatának csökkentése érdekében.
  • A növényvédő szerek, mezőgazdasági vegyszerek keverékei (fizikai- kémiai és biológiai összeférhetőség).
  • A növényvédő szerek hatása, vetésforgó korlátozások.
  • A hatóanyagok különböző országokban történő nyilvántartásba vételének sajátosságai, valamint a gyártás sajátosságai.

Tárolási körülmények: összetétel és csomagolás

A gyártás során egyes tételeknél választott és reprezentatív mintákat vesznek, amelyek a gyárban tárolnak, ezek segítségével pedig bármikor ellenőrizhető, hogy a legyártott növényvédő szer megfelel-e az előírt feltételeknek.  Az üzemekben gyakran a tárolóegységeket egyedi dátumkóddal látják el, amelyek a felhasználási időszaktól függnek. Szállításkor pedig programok segítségével a fogyasztók nyomon követhetik az általuk rendelt termék helyzetét, illetve az üres tartály visszaküldésének helyzetét is.

Már kezdeményezték a növényvédőszerek gyártása és kereskedelme során az egységes cimkézési- és szoftverszabvány létrehozását. Ezzel elkerülhető a termékek hamisítása, és biztosítható a termék eredetisége és minősége is.

Szállítás és tárolás

Problémák merülhetnek fel a gyártó raktárától a fogyasztókig tartó út során, illetve tároláskor is, hiszen minden növényvédő szernek megvan a saját tárolási hőmérséklete. Vannak olyan peszticidek, amelyek nagy hőmérsékleti tartományban tárolhatók, és a fagyasztást, valamint a kiolvasztást és a magasabb hőmérsékletet tűri, azonban vannak olyanok is, amelyek csak 0 Celsius fok felett lehet tárolni.

Ezért érdemes megfogadni tárolás során a gyártó tanácsait, és követni a cimkén lévő utasításokat. Így például, ha a tárolni kívánt növényvédő szer a fagypont fölötti hőmérsékletet preferálja, akkor télen is fűtött raktárban kell tárolni. Ha ez nem történik meg, és a tárolás nem az előírt körülményeknek megfelelő, akkor a növényvédő szer veszít hatékonyságából, és a minősége is megváltozik.

Víz

Sokan nem törődnek vele, azonban a víz nagyon fontos szerepet játszik a peszticidek hatékonyságában. Ha a víz minősége nem megfelelő, az is korlátozhatja a hatékonyságot.

Az a víz, amit csak megiszunk, már nem csak hidrogénből és oxigénből tevődik össze, hanem több sót és ásványi anyagot is tartalmaz. Rosszabb esetben pedig nem csak sókat és ásványi anyagokat, hanem szuszpenziókat és emulziókat is. Ezek a plusz összetevők pedig károsíthatják a növényvédő szerünk hatékonyságát, hiszen 100 liter vízben több gramm olyan anyag lehet, amely a peszticid hatóanyagaival reakcióba lép, és kioltja azok hatékonyságát.

Fontos víztulajdonságok:

A vízben nem csak hidrogén és oxigén atomok találhatók, hanem más egyéb elemek is, amelyek befolyással lehetnek a peszticidek hatékonyságára. (Fotó: Pixabay, PublicDomainPictures)
A vízben nem csak hidrogén és oxigén atomok találhatók, hanem más egyéb elemek is, amelyek befolyással lehetnek a peszticidek hatékonyságára. (Fotó: Pixabay, PublicDomainPictures)

Oldott sók

A víz összetevőinek vizsgálata hasznos ugyan, viszont ha valaki ellenőrzi az általa használt vizet, és például két nappal később használja fel azt növényvédő szerhez, akkor már előfordulhat, hogy a vízben teljesen más anyagok és más mennyiségben fordulnak elő.

Az oldott sók, mint a kalcium és a magnézium befolyásolják a víz keménységét. A víz keménységét pedig annak elektromos vezetőképességével lehet meghatározni, amelyet könnyű megmérni egy vezetőképesség mérővel. Ha a víz vezetőképessége nem haladja meg az 500 μS/cm-t, akkor használható, és alkalmas is permetezésre. Amennyiben az érték magasabb, úgy lehet javítani a víz állapotán szerves savak vízoldható sóinak segítségével.

A víz javítása érdekében különféle ortofoszforsav, oxálsav és citromsav is rendelkezésre áll, amelyek folyékonyak, könnyen feloldhatók, és tartalmaznak jelzőfestéket és pufferoló szereket is. Az ammónium-szulfát is használható, viszont sokkal nehezebb dolgozni vele, így kevésbé ajánlott.

Fontos, hogy a keménységet okozó sók mellett nátrium-só is jelen lehet a vízben. Az ártézi vizek esetében, amelyeknek nátrium-klorid-, szulfát- és hidrogénkarbonát-tartalma van, könnyebb az ásványi anyagokhoz való hozzárendelés. És a kalcium és magnézium tartalmának alacsony szintje ellenére a sós víz elektromos vezetőképessége több ezer μS/cm is lehet, amely nem kedvező a peszticidek számára. Sőt, nem is ajánlott emulziók és szuszpenziók koncentrátumainak formájában. A vízben oldódó csomagolások pedig ilyen víz esetén oldhatatlanná válnak.

Savasság

A víz pH-értéke rendkívül gyorsan meghatározható pH értékmérővel, vagy pedig indikátorpapírral – bár ez kevésbé ad pontos értéket. A legtöbb peszticidnél a munkaoldat stabilitása és hatékonysága szempontjából is jobb, ha az enyhén savas. A lúgos víz ugyanis instabillá teszi a hatóanyagokat, míg a savas víz elősegíti a hatóanyagok felszívódását. A kondicionáló szerek megkötik a víz keménységét, illetve savasítják az oldatot, így egyidejűleg használhatók fel a víz lágyítására és savasítására. A legtöbb természetben előforduló víz azonban inkább lúgos, mint savas, ezért nem is szükséges a pH mérő, hiszen rendkívül kevés olyan eset van, amely kivételt képez.

Amennyiben a víz vezetőképessége alacsony, és a pH-értéke is kicsit magasabb, mint 7, akkor a legtöbb növényvédő szer esetében a víz savanyítása nem előírt, bár ártani nem árthat az oldatnak. Kivételt képeznek a rézsókon alapuló fungicidek és a bizonyos mértékben szulfonilkarbamidokon alapuló készítmények, amelyek inkább savas, mint lúgos hidrolízisre képesek, ezért a savas oldatokban nem annyira stabilak, mint a lúgosokban.

Viszont számos olyan hatóanyag van, amely esetében a munkaoldat savanyítása érdemes 5-6 pH-értékre. Néhány gyártó ki is hangsúlyozza a termékkel kapcsolatban, hogy a munkaoldat bekeverése után érdemes közvetlenül felhasználni, így ugyanis elkerülhető a hatóanyag tartalom gyengülése. Fontos, hogy bizonyos készítmények esetén lehetnek kifejezetten arra a termékre vonatkozó ajánlások, amelyeket ajánlott betartani a megfelelő hatás érdekében.

Zavarosság

A víz sokszor zavaros lehet különböző szerves és szervetlen szuszpenziók miatt, a szerves és agyag szennyeződések pedig negatív hatással vannak a szerves anyagokra, és a szerves anyag/víz megoszlásában minél nagyobb az együttható, annál könnyebben szívódik fel az anyag.

Fontos, hogy a víz ne legyen szennyezett vagy túl zavaros, ugyanis az árthat a növényvédő szer hatékonyságának. (Fotó: Pixabay, Wileydoc)
Fontos, hogy a víz ne legyen szennyezett vagy túl zavaros, ugyanis az árthat a növényvédő szer hatékonyságának. (Fotó: Pixabay, Wileydoc)

Ezt az értéket több tízezer (glifozát) vagy millió (diquat) egységben mérik, amelyet műszerek segítségével ki is lehet mutatni, viszont ahhoz, hogy a műszerek kimutassák azt is, hogy milyen anyagok találhatók a vízben, nagyon összetett technológiára van szükség. Viszont nem csak műszerek segítségével deríthető ki, hogy a víz mennyire zavaros. Egy igen egyszerű módszer is ismert, mégpedig az, hogy töltsön meg egy vödröt vízzel, és dobjon bele egy érmét. Ha látja az érmét a vödör alján, akkor nagy valószínűséggel megfelelő a zavarossága.

Mérőkészülék esetén viszont van egy táblázat, amely a víz zavarosságának értékeit mutatja, és az segít abban, hogy megfelel-e a víz a munkaoldathoz, amennyiben az nagyon zavaros, kifejezetten ellenjavallt alkalmazni.

Hőfok

A legtöbb esetben a problémát a víz hőmérséklete okozza: mégpedig azzal hogy túl hideg, és ez nem minden készítmény számára kedvező. Így nehézségek támadhatnak a munkaoldat elkészítésében – főleg, ha karbamidot vagy sósavat adnak a vízhez. A jó hőmérséklet pedig nagyon sok hatóanyag számára fontos, ezért érdemes próbaoldatot készíteni vizsgálati szempontból, és azt különböző hőmérsékleten megfigyelni.

Forrás: https://www.agroxxi.ru/

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...