Tenni kell a repcekártevők és a tápanyaghiány ellen

A szűkülő inszekticidkínálat miatt egyre nehezebb a repcekártevők károsítási küszöbérték alatt tartása. A termés mennyiségét döntően befolyásolja a rovarkártevők elleni védekezés sikere. Egy megkésett szárormányos elleni védekezés akár 30-40 százalékkal is csökkentheti a termést. A szárormányos és a nagy repceormányos korán betelepülő és nehezen felderíthető. Napos időben már márciusban megjelennek a repcében, amit sárga színcsapdákkal vagy az érési táplálkozásról árulkodó hámozás nyomai alapján lehet észlelni. Február vége van, és már rossz a helyzet.

Az Agrárágazat írta meg, hogy napos, enyhe időjárás esetén hamar megerősödnek, és a párosodás után néhány napon belül a levélnyélbe vagy a szárba helyezik petéiket. Ezt a sikeres termesztés érdekében meg kell előzni. Nem sokkal később követik őket a repcefénybogarak, melyek tényleges kártételt csak a sárgabimbós állapotban okoznak majd. Ám a piretroidrezisztencia kialakulása miatt egyre nehezebb ellenük védekezni.

A lárvák károsítása
A lárvák károsítása

A virágzás elejétől nagy egyedszámban érkeznek meg a becőormányosok, és csapadékosabb körülmények között a hosszú virágzási időszak alatt a repcebecő gubacsszúnyog több nemzedéke is kifejlődhet. Az egymást követő károsítócsoportok ellen 3-4 rovarölő kezelés is indokolt.

Idén hamar megjelentek a repcekártevők a határban
Idén hamar megjelentek a repcekártevők a határban

Tápanyaghiány repcében

Szintén fontos és aktuális kora tavasszal, hogy gyakran láthatók tápanyaghiány-tünetek a repceállományokban. Ennek oka, hogy a lassan felmelegedő talajok tápanyag-leadási dinamikája még nem követi a repce hirtelen megugró tápelemigényét. Sok helyen jellemző ilyenkor a nitrogén- és a kénhiány. Előbbit az idősebb repcelevelek lilás elszíneződése, majd elsárgulása, utóbbit pedig a fiatalabb levelek klorotikus foltosodása, kisebb levélszél-deformálódása mutatja. Ezek a tünetek gyakran együtt jelentkeznek, mert mindkét tápelem felvehetőségéhez szükséges a mikrobiális talajélet beindulása, vagy az első fejtrágyázás kellő mértékben történő bemosódása. A repce kifejezetten magas nitrogén- és kénigénye a növekedéssel folyamatosan emelkedik, egészen az érési időszakig tart. Így szinte minden, pluszban odaadott hatóanyag termésnövelő hatású. Azonban a fejtrágyázásnak fizikai korlátot jelent a gyorsan fejlődő állomány. Ezt figyelembe véve érdemes a virágzás alatti permetezést is eszközölni a nitrogén és a kén pótlására, amit kiegészítő lombtrágyázás tesz teljessé.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...