Téli bundát öltöttek a Körösvölgyi Állatpark lakói

Télen a szőrmés állatfajok sűrű szálakból álló, tömött téli bundát növesztenek, amely a természetben a hideg elleni védelmet és az évszakra jellemző táji környezethez való küllemi alkalmazkodást szolgálja. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatpark bemutatóhelyének emlősállatait is szemet gyönyörködtető téli bundájukban csodálhatják meg a vendégek. A szőrzetet alkotó szálképletek vedlés útján cserélődnek, amire általában meghatározott évszakban vagy az ivari fejlődés egy bizonyos szakaszában kerül sor. A vedlés utáni új szőrzet színében is eltérhet a korábbi szőrtakarótól.

Az állatok színe, mintázata, a szőrszálaik hossza, vastagsága és alakja rendkívül változatos, fajonként, de akár egyedenként is eltérő lehet például az életkor, az ivar, az éghajlat, az évszak  függvényében. Az állatok szőrzete a hosszú, vastag fedő- vagy nemezszőrökből, és az azok tövében kifejlődött, vékony, puha, a hőszigetelést elősegítő piheszőrökből áll. Egyes testtájakon a szőrzet vastagsága és állaga eltérhet (pl. sörény, farokszőr), néhány fajnál pedig maga a szőrzet is sajátos függelékké alakult át (pl. a sünfélék tüskéi) – írta meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.

Az európai bölény testét sűrű, hosszú, többnyire göndörödő fürtökből és gyapjas szőrzetből álló tömött téli bunda védi az időjárás ellen, mely tavasszal nemezszerű rétegekben válik le - Fotó: Kovács Krisztina
Az európai bölény testét sűrű, hosszú, többnyire göndörödő fürtökből és gyapjas szőrzetből álló tömött téli bunda védi az időjárás ellen, mely tavasszal nemezszerű rétegekben válik le – Fotó: Kovács Krisztina

A vedlés hátterében álló folyamatok

A szőrzetet alkotó szálképletek időről időre vedlés útján cserélődnek az állatoknál, amire általában meghatározott évszakban vagy az ivari fejlődés egy bizonyos szakaszában kerül sor. A vedlés utáni új szőrzet színében is eltérhet a korábbi szőrtakarótól. A Körösvölgyi Állatpark európai bölényeinek, Polichtnak és Szabírnak testét sűrű, hosszú, többnyire göndörödő fürtökből és gyapjas szőrzetből álló tömött téli bunda védi az időjárás ellen, mely tavasszal nemezszerű rétegekben válik le. A bölénygyapjú a legzordabb teleken is kiváló hőszigetelőnek bizonyul.

A vörös róka évente kétszer váltja a szőrét, ami az április-május, illetve október-november hónapokban zajlik le. Az állatparkban lakó Hanna névre hallgató, játékos, fiatal szuka róka ennek megfelelően már gyönyörű, sűrű, a nyári szőrzetnél sokkal világosabb színű, téli bundájában figyelhető meg. Ugyanígy a farkasok Ajsa és Kurszán is, akik az ilyenkor megnövekedő felszőrzet miatt még termetesebbnek mutatkoznak. A szürke farkas szőrzete élőhelyétől függően a fehértől a mélyfeketéig változik. A Körösvölgyi Állatpark farkas testvérpárja az Európában általában jellemző szürkésbarna bundaszínt képviseli.

Szintén szembetűnő a változás az őzeknél, akik rőt nyári bundájukat szürkésbarna téli bundára cserélték. Ilyenkor a combok hátulsó felén lévő „tükör” csaknem egészen fehérnek tűnik, míg nyáron inkább sárgásfehér alapszínű. A Körösvölgyi Állatpark téli bundát öltött élőlényeit az év végéig mindenki megtekintheti. A vendégeiket minden Advent vasárnap és Karácsony második napján félárú belépési lehetőség és programok is várják.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Megmenekülhet a láncfűrészektől a leghíresebb euró... Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy tilos a fakitermelés az UNESCO Világörökség részét képező, lengyelországi Białowieża őserdőben. A WWF számára ...
A nász miatt most fokozott veszélyt jelentenek a k... Egy hete tart az egy hónapos őznász, ezért vezessen fokozott figyelemmel! A hazánkban évente elütött mintegy 5-6 ezer nagyvadból nagyjából 4 ezer őz, ...
Megváltoztatja az őzek életét a felmelegedés A globális felmelegedés komoly hatással van az állatvilágra. Itt nem csak a sarkvidéken élő fajokra kell gondolni, amelyeknél egyértelmű, hogy miért p...
Az aranysakál kiszoríthatja a vörös rókát Egyre többször hallani, hogy mekkora károkat okoznak az aranysakálok Magyarországon. Az állat a legnagyobb számban Somogy- és Baranya-megyében fordu...
800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa kö... Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar...
Személyit is kapnak a mentett túzokcsibék Dévavány... A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata a túzok szabadtéri állományvédelmén kívül a veszélyeztetett fészekaljakból származó tojások m...