A Penn State kutatóinak új tanulmánya szerint a talajművelés nélküli termelést alkalmazó gazdálkodók csökkenthetik a gyomirtó szerek használatát, és mégis fenntarthatják a terméshozamot az integrált gyomirtási módszerek alkalmazásával.
Amikor a gazdálkodók már nem használnak talajművelést a gyomok növekedésének megzavarására, akkor jellemzően több gyomirtószert használnak a gyomok ellen – mondja a tanulmány vezető szerzője, Heather Karsten, a Penn State Egyetem növénytermesztési/ökológiai docense.
Herbicid-rezisztens gyomok
„A gazdálkodók különösen nagy mértékben támaszkodnak néhány elterjedt gyomirtó szerre a kukorica és a szója szántás nélküli termesztése során, például a glifozátra. Mindez a gyomirtószer-rezisztens gyomok kialakulásához vezetett, amelyek ma már nagyon problémásak” – mondta Karsten. „Mivel Pennsylvaniában az agronómiai kultúrák több mint 65%-a szántás nélküli termesztés alatt áll, ezek a gyomok terjednek, csökkentik a terméshozamot, és nagyon nehezen kezelhetők.”
Annak tesztelésére, hogy a gyomirtó szerek alkalmazása csökkenthető-e a no-till termelésben, a kutatók kilencéves kísérletet végeztek tejtermelői vetésforgóban alkalmazott gyomirtószer-csökkentő gyakorlatokkal.
A vetésforgóban szójabab, kukorica őszi takarónövényekkel, három évig lucerna, majd téli repce szerepelt. A következő gyakorlatokat alkalmazták a gyomirtószer-bevitel csökkentése érdekében: a gyomirtó szereket csak sávosan alkalmazták a kukorica és a szójabab sorai felett, és a sorok között magas maradékanyag-tartalmú művelést alkalmaztak; kis szemű kísérő növényt, például zabot vetettek az évelő lucernával és a gyümölcsfűvel; és hatévente egyszer szántottak, hogy az évelő takarmányt gyomirtó szerrel való irtás helyett megszüntessék.
Folyamatos talajművelés nélküli gyomirtás
Ezeket a gyakorlatokat összehasonlították a folyamatos talajművelés nélküli gyomirtás során alkalmazott hagyományos, gyomirtó szereken alapuló gyomirtással, amely ismételt gyomirtószer-kijuttatásokból áll. Az eredmények méréséhez a kutatók mintát vettek a gyomok biomasszájából a szójababos, a kukoricás és az első két lucernás takarmányozási évben.
Arról számoltak be, hogy a csökkentett gyomirtószeres kezelésben több volt a gyombiomassza, ami az évek során több gyomnövényt eredményezett a kukorica és a szója csökkentett gyomirtószeres kezelésében – de a hozzáadott gyomnyomás nem befolyásolta jelentősen a terméshozamokat vagy a nettó hozamban mutatkozó különbségeket.
A következő lucernatakarmány-vetési évben a gyombiomassza ritkán volt nagyobb a csökkentett gyomirtószerrel végzett kezelésben, és a lucernatakarmány második évében sem haladta meg az előző évi értéket.
A terméshozam és a nettó hozam különbségei a legtöbb kultúrában és évben hasonlóak voltak – mutatott rá Karsten. Kifejtette: a kutatási eredmények azt sugallják, hogy a csökkentett gyomirtószer-befektetéssel járó integrált gyomirtás hatékony lehet.
(Forrás: futurefarming.com)
