Tarolhatna Magyarország ezekkel a növényekkel a globális piacon

A termőhelyi adottságok és termelési kultúra, a magyarországi feldolgozói kapacitások bővülése, valamint a piaci és agrárpolitikai környezet egyaránt jó perspektívát jelentenek a hazai olajos magvak termelésének.

A hazai környezeti és talajadottságok és a gazdasági tényezők is kedveznek a „nagyüzemi” növénynek számító olajos magvak termesztésének. Ráadásul az olajos magvak termelésének a szántóföldi növénytermesztésen belüli jelentős szerepe közép és hosszú távon is megmarad. Ugyanakkor az ágazat jövőbeni jövedelemtermelő képességét az határozza meg, hogy a magyar termelőknek mennyire sikerül alkalmazkodniuk az időjárási szélsőségekhez, illetve milyen mértékben képesek fejleszteni technológiájukat és szaktudásukat – állítják napraforgó és a repce lehetőségeit körüljáró elemzésükben az OTP Agrár szakértői.

A világ napraforgómag-termelésének felét Ukrajna és Oroszország, egyötödét az EU adja (Fotó: Pixabay, WikiImages)
A világ napraforgómag-termelésének felét Ukrajna és Oroszország, egyötödét az EU adja (Fotó: Pixabay, WikiImages)

Az Európai Bizottság adatai szerint a világ napraforgómag-termelésének mintegy felét Ukrajna és Oroszország, egyötödét az EU, 7 százalékát Argentína, 5 százalékát pedig Kína adja. A globális napraforgómag termelés 2018-ban 52,5 millió tonna volt. Előrejelzések szerint az elkövetkező években is a termelés lassú növekedése várható, és a világ napraforgómag termelése 2027-ben elérheti az 55,5 millió tonnát. Az EU-ban is növekedni fog a termelés, de valamivel mérsékeltebb ütemben, így az unió globális termelésből való részesedése közel egy százalékkal csökkenhet.

A 2013/2014. gazdasági évig töretlenül nőtt a világ repce iránti igénye.  Ekkor az előállított repce mennyisége már megközelítette a 70 millió tonnát, ami 19 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbi mennyiséget. Ezután, a folyamatos csökkenést követően, 2016-ban 63 millió tonna repcét takarítottak be. Az EU-ban azóta is folytatódik a repcetermelés évek óta tartó csökkenése, jelenleg évi 21-23 millió tonna körül alakul. A világ hat vezető repcetermelő országának vagy ország-csoportjának – Európai Unió, Kanada, Kína, India, Ausztrália és Ukrajna – kibocsátása a világtermelés 50 százalékát képviseli.

Európai vezető szerepben

Itthon a gabonaágazat után az olajos növények termesztése a meghatározó és hosszabb távon is az marad. Lényeges szempont az eredményesség, márpedig a napraforgó és a repce ágazati eredménye 2010 után – az évek átlagában – jóval meghaladta a hektáronkénti 100 ezer forintot. Az pedig nem valószínű, hogy a szántóterületért versenyző más ágazatok helyzete jelentősen erősödne az elkövetkező években. Az olajnövény ágazat pozícióját és stabilitását erősíti, hogy termesztése a kiépült eszközparkhoz illeszthető, valamint a nagyobb gazdaságoknál rendelkezésre áll a megfelelő szakismeret is.

Az EU mezőgazdaságán belül a vizsgált két növényfaj hazai termelése jóval nagyobb részesedéssel bír, mint a magyar mezőgazdaság egésze. Míg a magyarországi mezőgazdasági termékek az EU mezőgazdasági kibocsátásából 2018-ban 1,9 százalékkal részesedtek, az olajos magvak 6,8, ezen belül a napraforgó 18, a repce pedig 2,6 százalékkal. Az EU-ban az elmúlt években a második legnagyobb napraforgó-termesztők voltunk a tagországok között.

A repce vetésterülete 167 ezer hektárról 307 ezer hektárra nőtt Magyarországon az elmúlt 10 évben (Fotó: Pixabay, _Alíicja_)
A repce vetésterülete 167 ezer hektárról 307 ezer hektárra nőtt Magyarországon az elmúlt 10 évben (Fotó: Pixabay, _Alíicja_)

Magyarországon a napraforgó vetésterülete az elmúlt tíz évben 524 ezer hektár és 704 ezer hektár közt változott és növekvő tendencia volt megfigyelhető. Ugyancsak növekedett a repce vetésterülete, 167 ezer hektárról 307 ezer hektárra. E növények forgalmát a keresleti piac jellemezte.

Az olajnövények magyarországi átlaghozamai növekedtek. Az uniós csatlakozás előtti évtizedekben csupán négy olyan év akadt (1981,1986, 1987 és 1991) amikor a napraforgó, és két olyan (1986 és 1988), amikor a repce hektáronkénti terméshozama meghaladta a két tonnát. 2004 után azonban már csak a napraforgó esetében volt egy év (2010), amikor a termésátlag két tonna alatt maradt, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban a napraforgó hektáronkénti hozama megközelítette, illetve elérte a 3 tonnát, a repcéé pedig 3,6, 3,1 és 3,0 tonna volt. Megfigyelhető, hogy hazánkban az olajos növények átlagtermése – a gabonafélékkel ellentétben – lépést tartott a világban tapasztalható hozamnövekedéssel.

Ebben kétségtelen szerepe volt a genetikának, a fajtaváltásnak. A napraforgó magyarországi vetőmagpiaca az elmúlt 10 évben a linolsavas, konvencionális hibridek (LO) mellett megjelenő, magas olajsavas (HO) és a különböző herbicid toleráns (HT) vetőmagvak megjelenésével bővült, így a minőségben a világ élvonalába sorolható. Az utóbbi évek nemesítési eredményeinek köszönhetően jelentős változások következtek be a repcetermelés biológiai alapjaiban is, vagyis a genotípus előállítási módjában és értékmérő tulajdonságaiban. A hibridrepcék egyre nagyobb területet foglalnak el a vetésterületből nemcsak az EU-ban, hanem Magyarországon is, meghaladva a 80 százalék feletti részesedést.

Technológiai hiányok miatti termésingadozás

A nemzetközi tendenciák ugyanakkor azt mutatják, hogy a termésátlagok emelkedésével növekszik a termésingadozás, ami hazánk esetében egyébként is meghaladja az időjárási hatásokkal magyarázhatót. Ez kockázati tényezőt jelent! Az elmúlt évtizedben a napraforgó és a repce hozama hektáronként 1,9 – 3,0 tonna, valamint 2,1 – 3,6 tonna között alakult. Ez az ingadozás magasabb az EU régebbi, tehát 2004 előtt csatlakozott tagállamainak átlagában tapasztaltnál, de elmarad a gabonaágazat növényfajainál megfigyelhetőtől. Következménye azonban mindenképpen a jövedelem-instabilitás.

A hozamingadozásokban az időjárási tényezők mellett a technológiai hiányosságok is nagy szerepet játszottak. Az indokoltnál alacsonyabb szintű a műtrágya-felhasználás, de a növényvédelem hatékonysága is elmarad a megkívánttól. Így az időjárás esetlegesen negatív hatásai könnyebben érvényesülhettek. A kisebb gazdaságoknál gondot jelentett a speciális szaktudás hiánya is, amely növeli a termelés kockázatát. Az időjárási hatásokkal nem magyarázható hozameltérések tehát a technológiai fegyelem szigorításával, a szakmai felkészültség erősítésével, illetve a még jobb genetika használatával mérsékelhetők.

A jövedelemkockázatban szerepet játszanak az értékesítési árak ingadozásai is. Az olajmagvak és származékaik piaci árait alapvetően a készletek és a főbb termelő és exportőr országok terméskilátásai, valamint a növényi olajok iránti globális kereslet alakítja. Piaci előrejelzések ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy a következő években nem számíthatunk az árak olyan nagy kilengéséire, mint az előző évtizedben.

Az olajos magvak ára az elmúlt 3-4 évben csökkent. A repcemag esetében a tőzsdei árak határozzák meg a hazai áralakulást. A napraforgómagot nem jegyzik a nemzetközi jelentőségű árutőzsdéken. A magyarországi árak elsősorban más olajmagvak és növényolajok határidős jegyzéseihez, valamint a feldolgozott termékek fekete-tengeri és rotterdami exportáraihoz igazodnak. Magyarországon az AKI adatai szerint a napraforgómag a 2016. évinél 5 százalékkal volt olcsóbb 2017-ben, de az év első 25 hetében még így is stabilan 100 ezer forint felett voltak a tonnánkénti árak. 2018-ban azonban már csak 95 ezer forint körüli árak jellemezték a felvásárlást, ami az idei év eddig eltelt heteiben sem változott érdemben. A repce itthoni felvásárlási árai inkább ingadoztak. Az elmúlt négy évben a termelői árak jellemzően 100 és 120 ezer forint közt alakultak.

A hazai termelők az olajos magvakat jelentősen eltérő költségen állítják elő. Az önköltségek szóródása különösen a rendszerváltás óta megfigyelhető, amely összefügg az alacsonyabb színvonalon termelő egyéni gazdaságok térnyerésével. Az egyes olajnövény fajokon belül például akár két-háromszoros különbségek vannak a minimum és maximum értékek között.

A kistermelők helyzete nehezedhet

Az uniós támogatáspolitika kiemelt kedvezményezettje a szántóföldi növénytermesztés. A támogatások ugyanakkor elkényelmesíthetik a gazdákat. Ez különösen a magasabb fajlagos támogatásokhoz jutó kisebb termelők esetében jelent veszélyt, mert míg a kevesebb fajlagos támogatáshoz jutó nagyobb gazdaságok rákényszerülnek a takarékos, hatékony gazdálkodásra, a kisebb üzemek nem. Ezért a támogatások valószínű csökkenésekor nehéz helyzetbe kerülhetnek.

A beruházási támogatási lehetőségeket leginkább a szántóföldi kultúrákat – így olajos növényeket is – termesztő gazdaságok használták ki. A traktorok állományának kW-kapacitása közel egyharmadával, míg a kombájnoké mintegy ötödével növekedett.

A napraforgó viszonylag jól tűri a szárazságot, de a repce esetében időnként indokolt az öntözés. Emellett a precíziós gazdálkodás térnyeréséhez is elengedhetetlen az öntözésfejlesztés. A mezőgazdasági vízfelhasználásban azonban az elmúlt években sem történt érdemi előrelépés, ami tarthatatlan.

Az eredeti anyag itt olvasható.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Több szója teremhet idén Az olajnövények globális piaca mennyiségben várhatóan 2,3 százalékot növekszik a 2014/15-ös gazdasági évben a tavalyi évhez viszonyítva és 515,2 milli...
Olajnövények piaci helyzete A világon a legelterjedtebb olajmag a repcemag és a canola. A tavalyi évben rekord méretű volt a két növény magjának nemzetközi forgalma, 15,2 millió ...
Az első teendők a mezőn Beköszöntött a tavasz, megkezdődnek a munkák a szántóföldeken. Az enyhe tél és a sok helyen még most is pangó belvíz a szokásosnál is több munkával lá...
Mi történik jelenleg a szántóföldeken? Örülhet a gazdák nagy része, március második felére jelentősen csökkent a belvízzel borított földterületek nagysága, így akadálytalanul folyhatnak a m...
Vetések, munkálatok – zalai körkép Zala megyében a  napraforgó- és a kukoricaföldek több mint 80 százalékán földbe került már a mag. Süle Katalin tájékoztatása szerint a napraforgót 498...
Mit kezdjünk a napraforgógyilkos Mezei acattal? A szántóföldeken tevékenykedő napraforgós és kukoricás gazdák biztosan ismerik ezt a gyomnövényt. A Mezei acat (Cirsium arvense) az egyik legnagyobb v...