A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatta a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot. A döntésük alapján 2022-ben Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkja, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyík lett az év hüllője. Hazánkban mindössze 8 gyíkfaj él, közülük egy a kevésbé ismert homoki gyík (Podarcis tauricus). A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület írta meg, hogy a homoki gyík testhossza mindössze 6-8 centiméter, a farka viszont a testhossz kétszeresét is elérheti. A hímek hátának közepén világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénkebb, később sötétebbé válik. A zöld sávot mindkét oldalon egy-egy barna, a szélein csipkézett, a testoldal felső részét is magában foglaló sáv határolja.
Balkán, Görögország, síkságok és félsziget
Fő elterjedési területe a Balkán-félsziget, egyes görög szigetek, kelet felé az alsó Duna mente, a Fekete-tengert övező síkságok, illetve a Krím-félsziget. Megtalálható még a Boszporusz kis-ázsiai oldalán is. A magyarországi populációk elszigetelődtek a fő elterjedési területtől.
Bár a homoki gyík dél-kelet európai elterjedésű hüllő, hazánkban azt a területet találta meg élőhelyének, amelyet a leginkább magyar tájnak szoktunk tartani – szigetszerűen az Alföld homokpusztagyepein fordul elő. A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak. Legészakibb előfordulása a bátorligeti legelő a Nyírségben. A Dunától nyugatra egyedül a Pákozd melletti rétekről jegyezték fel, de a populáció fennmaradását évtizedek óta nem sikerül igazolni. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya a herpterkep.mme.hu weboldalon vár minden fényképes észlelést a fajról.
Így él a homoki gyík
Nappal aktív. Jól bírja a magas hőmérsékletet, még a meleg nyári napokon is szinte egész nap a felszínen mozog, leszámítva a legforróbb kora délutáni órákat. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket portyázva keres. Amikor nem aktív, földalatti üregekbe húzódik vissza. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá. A rendkívül apró termetű fiatalok július végétől kelnek ki.
Az élőhelyét több tényező is veszélyezteti
A homoki gyík élőhelyét alkotó nyílt homokpusztagyepeket a múltban beszántották vagy a homok megkötése érdekében fekete fenyővel és akáccal túlnyomórészt beerdősítettek. Sok helyen csak apró, nadrágszíjparcella formában megmaradt gyepeken találkozhatunk egy-egy példánnyal. Ezek az összezsugorodott populációk hamarosan el fognak tűnni. A nagyobb megmaradt élőhelyeit is a cserjésedés, illetve a terjeszkedő özönnövényfajok, mint az akác, az ezüstfa, a selyemkóró vagy a magas és a kanadai aranyvessző veszélyeztetik. Élőhelyeit a cross-motorozás, és a quadozás is rombolja. Újabban a felfutó homokbányászat, és az azok nyomán felerősödő bányatóstrand-turizmus az, ami további jelentős homoki gyepeket pusztít el.
A Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Ezt a fajt is csak megmaradt élőhelyeinek tervszerű, jól átgondolt megőrzésével és kezelésével őrizhető meg. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
