Magyar kezdeményezésre tárgyalnak a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről az Európai Unióban. A jelentéshez közel 50 módosító indítványt nyújtottak be az EP-képviselők. A szavazás november második felében lesz.
Az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz. Ezt Erdős Norbert európai parlamenti képviselő mondta a Magyar Távirati Irodának. Az információt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölte.
Magyarország számára az egyeztetés azért fontos, mert hazánk a harmadik legnagyobb méztermelő ország az Unióban. Emellett az Európába áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását – mondta Erdős Norbert.
Tárgyalnak a mézről – szigorúbb ellenőrzést szeretnének a határokon
Az Unió méztermelése csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi – folytatta. A fennmaradó részt az import adja, amelynek mintegy 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak is. A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok, például antibiotikumok, vagy a cukorszirup eltüntetését.
Erdős Norbert azzal folytatta, hogy az ágazat évente közel 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az európai közösség pénzügyi forrásaiból. Ezt a jelentés javaslata szerint a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni. A jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az EP-képviselők csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az Európai Parlamentben.
Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig közel 1,2 millió. Hazánk évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, döntő hányadát az Európai Unió országaiba. Belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI-kérdésére. A méhészeti termékek a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik.
