A gyakorlók szerint hektáronként legalább évi 50-100 ezer forintot lehet megtakarítani, illetve többletként profitálni a regeneratív gazdálkodással, ha valaki jól csinálja. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete most országos képzési programot indított azzal a céllal, hogy minél több szántóföldi növénytermesztő ismerje fel és tudja alkalmazni a talajmegújító, regeneratív művelési módok előnyeit.
A tavalyi történelmi aszály nagyon sok termelőt ráébresztett, hogy változtatni kell a megszokott gyakorlaton. Ennek egyik legfontosabb része a talajok állapotának helyreállítása, hogy azok több nedvességet tudjanak befogadni, valamint tárolni, ahol pedig szükséges, elvezetni.
Nagy érdeklődés övezte a Talajmegújító Gazdák Egyesületének januári talajélet-konferenciáját, ahol bejelentették: a tagoknál évek, évtizedek alatt felhamozott tapasztalatokra alapozva gyakorlati szemléletű, az ország és a Kárpát-medence több pontján megrendezett regionális oktatási programot indítanak. A részletekről Fülöp Tamással, a szervezet stratégiai tanácsadójával, aki maga is 120 hektáron gazdálkodik, beszélgetett a magyarmezogazdasag.hu munkatársa.
Hatékonyan és széleskörűen bemutatni a regeneratív gazdálkodás alapjait
Az egyesületnek közel 50 gazda a tagja, akik 50-100-200 vagy akár közel 1000 hektáron folytatnak regeneratív gazdálkodást, és rendelkeznek azzal az infrastruktúrával, helyszínekkel – akár 5-10 éve bevont területekkel –, gépparkkal és szakmai tudással, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyan és széleskörűen bemutassák a regeneratív gazdálkodás alapjait, és támogassák az érdeklődő termelőket a váltásban.
„Gyakorlati szemléletű képzést fogunk megvalósítani – mondta Fülöp Tamás. Az elméleti alapismeretek, fontosabb irányelvek és ökölszabályok mellett bemutatjuk egy adott régióra vagy talajtípusra jellemző területeken a talajszerkezet javulását, a pillanatnyi talajtakarás, mulcsolás fontosságát, a direktvetések szakmai fortélyait, a költségkímélőbb tápanyagkazdálkodást, a takarónövények használatát, illetve a regeneratív állattartást is.
A vízmegtartó képesség, illetve a talajtakarásból adódó kipárolgások minimalizálása, a reggeli harmatból felfogható nedvesség sok esetben a növényeink túlélését jelentheti, de máshol éppen a vízelvezetés a legfontosabb cél, mint például Nyugat-Magyarországon, a Rába menti területeken.”
A növénytársítástól az állattenyésztés integrálásáig
Az oktatási programban olyan ismeretek szerepelnek, mint például a növénytársítás, a tápanyaggazdálkodás, a gép-, illetve eszközhasználat, mikrobiológia, talaj- és talajszerkezet-vizsgálatok, illetve az állattenyésztés integrálása. A mintagazdaságokban a helyi természeti adottságoknak megfelelő művelési formákat és technológiákat lehet majd tüzetesen, gyakorlati bemutatókon megismerni.
A képzést alap-, haladó és mesterszinten fogják megvalósítani, méghozzá úgy, hogy egyes alapelemekhez ingyen hozzáférjenek az érdeklődők. Programjaikat egyelőre állami segítség nélkül, társadalmi alapon, illetve saját forrásból működtetik – mondta Fülöp Tamás. Azonban nagyon fontosnak tartja azt is, hogy a képzés, amit a gazdatársadalomnak kínálnak, képes finanszírozni önmagát, hiszen hektáronként akár 50-100 ezer forint azonnali többletjövedelmet, illetve megtakarítást eredményezhet a megszerzett tudás.
Mentorprogramot is terveznek
Az egyesületnek vannak olyan tagjai is, akik gazdálkodói tevékenységük mellett szaktanácsadóként is működnek. Erre alapozva mentorprogramot is el szeretnének indítani, aminek a keretében akár ki is járnak a választott mentorok a gazdákhoz, és a helyszínen segítik az átállást.
Többféle konstrukcióban tudják majd segíteni a gazdatársakat, de egyesületként az a fő céljuk, hogy minél szélesebb körben terjedjen ez a gondolkodásmód, a regeneratív gazdálkodás és talajmegújítás eszméje. Ehhez elsősorban fejben kell változni, mert akivel ez nem történik meg, az csak a nehézségeket fogja látni a technológiában és a lehetőségeket nem – mondta Fülöp Tamás.
Hiányzik egy jól alkalmazható struktúra
A szemléletváltáshoz fórumokkal és online tudásbázissal is szeretnének hozzájárulni. „Nem mintha nem lennének máris nagyon jó tartalmak az interneten, de ami Magyarországon nagyon hiányzik a gazdák számára, az inkább egy jól alkalmazható struktúra, amiben ha valaki holnap elkezdi a regeneratív gazdálkodásra történő átállást, akkor jól látja, mi lehet a következő lépés, milyen irányban lenne jó tájékozódnia, mit kellene megismernie ahhoz, hogy sikeresebben tudja zárni az évet.
A tudásmegosztást a helyi közösségek által is élénkítenék. „Nagy előnyünk, hogy ha valaki elakad egy kérdésben és segítséget kér, akkor legalább 5-10 gazdatárs van, aki azonnal reagál, van jó ötlete, véleménye, tapasztalata az adott témában.”
Ez a támogatás különösen az induláskor fontos, amikor akár napi szinten érdemes beszélni hozzáértőkkel a zsákutcák elkerülése érdekében.
