Több uniós forrás jut a halászati ágazat fejlesztésére; elindult a kedvezőtlen adottságú és a Natura 2000-es támogatások kifizetése; több pénz jut a juhágazatnak jövőre; nőtt a mezőgazdaság teljesítménye; rövid karácsonyfa körkép hazánkban; megkezdődött a tejtámogatás kifizetése! Részletek heti agrárhír-összefoglalónkban!
Magyarországon a haltermelés egyre nagyobb területeket hódít meg, jelenleg összesen 24.500-25.000 hektáron foglalkoznak halakkal a tógazdák. Jó hír számukra, hogy 2020-ig összesen 39,1 millió eurós uniós támogatást kapnak, ami 12 százalékkal több, mint amit eddig kaptak. A nemzeti önrésszel együtt a támogatás összértéke eléri a 15 milliárd forintot! A magyar emberek körében még mindig a ponty a legnépszerűbb halfajta, az összes fogyasztás 55-60 százalékát ez a fajta teszi ki.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bejelentése szerint a héten elindult a kedvezőtlen adottságú területek és a Natura 2000 gyepterületek támogatásának kifizetése. A kedvezőtlen adottságú területek támogatására eddig 5781 ügyfélnek 1,87 milliárd forintot, míg a Natura 2000 gyepterületek támogatására 4702 igénylőnek 1,39 milliárd forintot utaltak ki eddig. A juhokkal foglalkozó gazdáknak is jó hírekkel szolgáltak a héten: 2015-ben megduplázódik a juhágazati közvetlen források összege. Az idei 4,6 milliárd forintról 9,4 milliárd forintra emelkedik a kifizethető támogatások összege. Az új rendszerrel kapcsolatban fontos hír még, hogy kötelező elemként jelenik meg az alaptámogatás (SAPS), a „zöldítés”, a fiatal gazdák támogatása, önkéntes elemként a termeléshez kötött támogatás, illetve az ország számára önkéntes, a gazdák számára választható elem, a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer.
December 1-én kezdődött meg ugyanakkor a különleges tejtámogatás második felének kifizetése is. Ennek keretében 2200 ügyfél összesen mintegy 6 milliárd Ft-hoz jut a 2013/2014-es kvótaévben értékesített tejmennyiségre.
A KSH adatai szerint 2011 óta folyamatosan erősödik a mezőgazdaság Magyarországon, minden évben felülmúlja az előző évi teljesítményét. Az első becsült adatok alapján idén a mezőgazdasági ágazat kibocsátási értéke 3,6 százalékkal haladta meg a 2013. évit és 4,9 százalékos árcsökkenés mellett 9,2 százalékkal bővült a kibocsátás volumene. A növénytermesztés kibocsátása 12 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A kibocsátás szerkezetét tekintve a meghatározó gabonafélék termesztésének volumene ötödével nőtt, a kukoricáé harmadával nagyobb a tavalyihoz képest. A kertészeti termékek termesztésének volumene 3,1 százalékkal elmaradt az előző évitől, míg az élő állatok kibocsátása 6,2 az állati termékeké 3,4 százalékkal nőtt, így az állattenyésztés teljes termelési volumene 5,3 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest.
A héten a Nébih is tett bejelentéseket, egyike ezeknek, hogy ellenőrzést tartott a hazai boltokban kapható fűszerpaprika őrlemények körében, amely során 46 féle termékből 11 esetben találtak valamilyen kifogásolnivalót. A vizsgált termékek 48 százalékban kevert eredetűek voltak (leginkább magyar és spanyol alapanyagok keveréke), 39 százalékuk magyar eredetű, 9 százalékuk Peruból és Kínából, 2 százalékuk pedig uniós tagállamból származott. A Nébih közleménye szerint a magyar eredetű fűszerpaprika-őrlemények kiemelkedően jól teljesítettek a vizsgálat során. Pozitívum, hogy az aflatoxin, Ochratoxin-A, besugárzottság, növényvédőszer-maradék, valamint tiltott színezék-mennyiség esetében minden termék megfelelt a jogszabályban előírtaknak.
A karácsony közeledtével a fenyőfatermelők és árusok is megkezdték a munkát. Hazánkban összesen 1500-2000 hektáron termesztenek karácsonyfát a gazdák, ezek a területek leginkább Zala, Vas és Somogy megyében találhatóak. A termőterület méretét tekintve néhány 20-25 hektár méretű fenyőültetvény található hazánkban és ezek mellett több száz kistermelő és családi gazdaság nevel fákat 1-2 hektáron. Itthon évente 1,5-1,8 millió család állít az ünnepekre karácsonyfát. A lucfenyőt illatáért és kedvező áráért kedvelik, az ezüstfenyő iránti kereslet az utóbbi évek csökkenése után ismét nő. A nordmann fenyő ára bár a fenyőfák közül a legmagasabb, a vásárlók kedvelik, mert tűleveleit hosszan megtartja. A termelői árak az utóbbi években 10-15 százalékkal csökkentek, nagyrészt az önköltség szintjén mozognak. A kereskedelmi árak az elmúlt évekhez hasonlóan alakulnak az idén is. Így a lucfenyőért általában 1500-2000 forintot, az ezüstfenyőért 3000-4000 forintot, míg a nordmann 6000-7000 forintot kérnek az árusok folyóméterenként.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
