Támogatások beruházásra, állattenyésztésre, erdészetre, zöldségfeldolgozásra, vidékfejlesztésre

Januárban több olyan agrárhírről számoltunk be, amiben leírtuk, hogy milliókkal és milliárdokkal segítették a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelést a támogatások. Kapott pénzt sajtüzem, zöldségfeldolgozó, az állattenyésztés, a növénytermesztés és a klímaváltozás kutatása Kaposváron. Továbbá fontos pályázati kiírások indultak el az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat számára, és írtunk a generációváltás, a magyar kutyafajták tenyésztésének és a VINOP-program támogatásáról is. Itt a februári agrártámogatás összefoglalónk, amelyet minden gazdának szeretettel ajánlunk olvasásra!

Több milliárdos fejlesztés indul Tolna fővárosában: nagyot bővít az ország legnagyobb sajtüzeme

A 2022 elejére felépülő új szekszárdi sajtgyár a környező országokban is a legnagyobb lesz. Évente 260 millió liter tejből készítenek majd sajtot és egyéb tejterméket a Tolna megyei településen. Ennek megvalósítására a kormány 18,5 milliárd forintnyi beruházásról állapodott meg három magyar élelmiszeripari céggel. Az Univer Kecskeméten, a Gyermelyi Zrt. Komárom-Esztergom megyében, a Tolnatej Zrt. pedig Szekszárdon épít új üzemet. Ehhez összesen 7,6 milliárd forint állami támogatást kapnak. A részletekről itt írtunk bővebben.

A Tolnatej Zrt. jelenlegi szekszárdi sajtgyára - Fotó: Tolle
A Tolnatej Zrt. jelenlegi szekszárdi sajtgyára – Fotó: Tolle

Költségcsökkentés: idéntől ingyenes a magyar kutyafajták törzskönyvezése

A rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a puli, valamint a pumi fajtatiszta, törzskönyvezett állománya az elmúlt évtizedekben visszaszorult. Ezért a Hungarikummá nyilvánított 9 magyar kutyafajta állományának fenntartását és fejlesztését segíti az Agrárminisztérium új támogatása, amely révén a tenyésztők számára lényegében ingyenessé válik a megszületett kiskutyák utáni származási igazolások kiadása. A tenyésztés költségeinek csökkentése hozzájárul a fajtatiszta magyar kutyafajták állományának gyarapodásához. A közlemény szerint az ellenőrzött származás, az adott fajtára elfogadott tenyésztési program mentén végzett lelkiismeretes tenyésztői munka közös ágazati érdek. A tenyésztési tevékenység jelentős befektetéseket igényel, amelyek megtérülését bizonytalanná teheti a piacon az ellenőrizetlen körülmények között született, igazolt származással nem rendelkező egyedek jelenléte.

Nyílik a pénzcsap, újabb 1 milliárd az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat számára

Az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat versenyképességének fenntartásához, fokozásához szükséges új gépek, eszközök beszerzéséhez, vagy minőségi cseréjéhez lehet támogatást igényelni. Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Program keretében megjelentetett felhívására az első pályázati körben 802 millió forint összegben érkezett támogatási kérelem. 2020 decemberéig 333 millió forintról hozták meg a támogatói döntéseket az illetékesek. A pályázat benyújtására 2021. január 12-től, várhatóan 2021. július 13-ig ismét lesz lehetőség. Az Agrárminisztérium írta meg, hogy a hazai, jó minőségű erdészeti szaporítóanyag iránt fokozott a kereslet. Ezért az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat versenyképességének fenntartásához, fokozásához szükséges új gépek, eszközök beszerzéséhez, vagy minőségi cseréjéhez az Agrárminisztérium 1 milliárd forintos keretösszeggel 2020. július 31-én pályázati felhívást tett közzé. Ennek keretében kizárólag erdészeti szaporítóanyag-termesztést szolgáló tervekhez volt igényelhető támogatás, különösen a csemetekertek műveléséhez szükséges traktorokat, a terület és talajelőkészítés gépeit, továbbá a szaporítóanyag-termesztéshez és a növényvédelemhez szükséges gépeket lehetett beszerezni.

Az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat szereplői 1 milliárd forintra pályázhatnak 2021. január 12-től
Az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat szereplői 1 milliárd forintra pályázhatnak 2021. január 12-től

Az elsők között elérhetőek az új uniós fejlesztési időszak forrásai Magyarországon, jön a VINOP

Magyarország az elsők között teszi elérhetővé a vállalkozásoknak az új, 2021-27-es uniós fejlesztési időszak forrásait – jelentette be videóüzenetében a pénzügyminiszter. Varga Mihály közölte, hogy a 2020. december 18-án elindult Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP) első pályázatainak társadalmi egyeztetése. Az első 4 pályázat – 414 milliárd forintos keretösszeggel – már január elején megjelenik, nyárra pedig már a kifizetések is megtörténhetnek. A támogatások beruházásokban, kutatás-fejlesztésben, innovációban, képzésekben segítik a cégeket. A koronavírus járvány továbbra is veszélyezteti a magyar vállalkozások működését és a munkahelyeket. Ezért úgy állították össze a VINOP-ot, hogy a magyar gazdaság mielőbbi újraindítását is segítse – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Úgy vélekedett, hogy minden eddiginél nagyobb operatív programról van szó: már az első évben, 2021-ben több mint 2 ezer milliárd forintnyi pályázatot hirdetnek a vállalkozásoknak. Viszonyításképpen elmondta, hogy a mostani – 2014-2020-as – ciklus uniós szinten is jelentős programjában, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) 7 év alatt 3 ezer milliárd forint került a gazdaság vérkeringésébe.

Belga és magyar milliárdokból fejlesztik Baján a lisztériás botrányban érintett üzemet

A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó Sugo Food Kft. 5,4 milliárd forintból háromelemű beruházást valósít meg bajai székhelyén. A fejlesztéshez a magyar kormány 1,7 milliárd forint támogatást biztosít. Az első ütemben egy új tortilla chips gyártóüzemet készítenek el. Ezt a külgazdasági és külügyminiszter jelentette be Baján. Szijjártó Péter szerint a magyar élelmiszeriparban működő vállalatoknak és dolgozóiknak köszönhetően Magyarországon nem volt ellátás gond. Sőt, a tavalyi év első 10 hónapjában további 8 százalékkal tudott növekedni az ágazat teljesítménye. A belga vállalatcsoport a mostani beruházással új közép-kelet-európai gyártóközpontot hoz létre Magyarországon. A vállalat a termelés során felhasznált alapanyagokat a dél-alföldi mezőgazdasági termelőktől szerzi be. A fejlesztések tehát újabb kereseteket jelentenek a helyi gazdálkodók számára. Továbbá a kapacitásbővülés és a “rágcsálnivalók” iránti keresletnövekedés azt eredményezi, hogy az itt előállított termékek 60 százalékát már a külső piacokon fogják értékesíteni – sorolta Szijjártó Péter. A tárcavezető elmondta, hogy ritkán tapasztalni belga tulajdonú cégek hazai fejlesztését, ugyanakkor a belga vállalatok már több mint 500 milliárd forintnyi beruházással rendelkeznek Magyarországon.

Családi gazdaságok, osztatlan közös tulajdon megszüntetése, földhasználati jog rendezése: az agrártárca 2020-as számvetése

Mozgalmas évet zárt az Agrárminisztérium a jogalkotás területén. 10 törvényt, 30 kormányrendeletet, 64 miniszteri rendeletet készített elő, illetve hozott meg 2020-ban, miközben 171 kormányhatározat született – írta a tárca közleményében, amelyben néhány, a gazdák számára is fontos rendelkezést részletez. A családi gazdaságok fogalmának létrehozása, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a földhasználati jog rendezése voltak a legfontosabbak 2020-as évben. Az Adózóna írta meg, hogy 2020. július 1-én lépett hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény. Célja a több mint 20 éve húzódó részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás megvalósítása. A törvény megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvénynek köszönhetően rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható.

A családi gazdaságok fogalmának létrehozása, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a földhasználati jog rendezése voltak a legfontosabbak 2020-as évben - Fotó: Magro.hu, CSZS, Gömörszőlős
A családi gazdaságok fogalmának létrehozása, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a földhasználati jog rendezése voltak a legfontosabbak 2020-as évben – Fotó: Magro.hu, CSZS, Gömörszőlős

Mostantól lesz igazán jó termelni: 4,265 milliárd forint állami pénz érkezik a magyar vidék fejlesztésére

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – mondta az agrárminiszter. Nagy István szerint a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése. Rekordmennyiségű állami pénz érkezik. Nagy István szerint ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – emelte ki a tárcavezető az Agrárminisztérium cikkében.

Országhatárokon át kötne össze családokat a mezőgazdaságon keresztül egy uniós projekt

Véget ért az EIT Climate-KIC, az Európai Unió fenntartható gazdaságot támogató legnagyobb alapja által finanszírozott pályázat a CEE Community Lab keretein belül. A kiírás során a szervezők olyan, lehetőleg határon átnyúló projekteket, ötleteket, lokális szerveződéseket kerestek, amelyek nem csak segítenek a fenntartható fejlődési célok megvalósításában, de jobbá, vagy könnyebbé is teszik az érintett területen élők mindennapjait. Az érintett terület ezúttal Bulgária és Románia egymással szomszédos, gyakorlatilag legszegényebb régiói. A résztvevő pedig az ott élő, egyre idősebb népesség. A területre jellemző, hogy a fiatalok máshol keresik a boldogulásukat, akár más városokban, akár külföldön, míg a helyben maradók fiatalok és idősebbek, szülők és nagyszülők gyakran munka nélkül, rossz körülmények között élnek. A 20 ezer euróval támogatott projekt lényege, hogy határon átnyúló termelőszövetkezetekbe szervezi a helyi lakosok közül azokat, akik tudnak és akarnak a mezőgazdasági termelésben dolgozni. Továbbá összeköti őket azokkal a helyi termelő vállalkozásokkal, akiknek egyszerre van szüksége munkaerőre és felvevőpiacra is. Az így megtermelt helyi, egészséges élelmiszert aztán szintén a régióban, kiszállított kosarak formájában értékesítik. A napi, vagy igény szerinti gyakorisággal eljuttatott kosarakat pedig a helyi lakosok távolba szakadt, jobb életszínvonalon élő hozzátartozói, gyerekek, unokák rendelik meg szüleik, vagy nagyszüleik számára.

A román-bolgár határterületek fejlesztésében segíthet a fenntartható gazdaság újdonságainak bevezetése: Fotó: illusztráció, Bulgária, Veliko Tarnovo
A román-bolgár határterületek fejlesztésében segíthet a fenntartható gazdaság újdonságainak bevezetése: Fotó: illusztráció, Bulgária, Veliko Tarnovo

Generációváltás a magyar mezőgazdaságban: 2021-ben elkészülhet az átfogó szabályozás

Óriási szükség van Magyarországon az agrárgazdasági generációváltásra, mert a gazdatársadalom egyre idősebb. Fontos, hogy a fiatalok szakszerűen átvegyék a feladatokat. A nemzedékváltás felgyorsítása visszatérő téma, de a folyamatot ma is sok akadály nehezíti. Egy 2020. decemberi online mezőgazdasági konferencián a szakemberek arról beszélgettek, milyen jó gyakorlatok segíthetik és milyen rossz berögződések hátráltathatják a generációváltás sikeres véghezvitelét. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense beszélt arról, hogy a mostani hallgatók alapvetően 3 dolgot várnak el a felsőoktatástól. Élményt, rugalmasságot (mivel sokan munka mellett végzik az egyetemet) és versenyképes tudást, amely biztosítja számukra a megfelelő fizetést. Továbbá érdekes változás az, hogy a hallgatók már nem klasszikus oktatókat szeretnének, hanem mentort, aki támogatja őket, és szükség esetén segít is nekik. A szakember közölte, hogy a World Economic Forum felmérései szerint gyorsan változnak a munkaerőpiaci trendek is.

4,2 milliárdos támogatás Kaposváron az állattenyésztés, a növénytermesztés és a klímaváltozás kutatására

A kutatói közösség és az ipari szereplők szervezett együttműködésének, a nemzetközi szinten is versenyképes fejlesztéseknek ad teret 8, részben EU-s, részben pedig hazai forrásból létrejött Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) hazánkban. Ezek közül 2 a Szent István Egyetem campusain található. A legutóbbi tudásközpont több objektum megépülésével a Kaposvári Campuson valósult meg, ahol az állattenyésztés, valamint a növénytermesztés témaköreiben, illetve a klímaváltozást érintő kutatásokban is világszínvonalú fejlesztések zajlanak. A nagyközönség előtt elsőként az Agrárinformatikai Kutatóközpont mutatkozott be 2019. december 3-án az intézmény Gödöllői Campusán, ezzel az informatikai eszközök mezőgépészeti technológiába történő integrációjának egy dedikált kutatási és fejlesztési központja jött létre. A további fejlesztések az intézmény Kaposvári Campusán valósultak meg, amelyek mintegy 4,2 milliárd forint támogatással hoztak létre. Az innovációk központjában az állattenyésztés, a növénytermesztés, valamint a klímaváltozás témaköreibe tartozó kutatások támogatása áll.

Szarvasmarha Teljesítmény-vizsgáló Állomás - Fotó: Dr. Húth Balázs
Szarvasmarha Teljesítmény-vizsgáló Állomás – Fotó: Dr. Húth Balázs
Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Támogatás a vidéki gazdaság és lakosság számára ny... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tó...
MVH Közlemények – nov. 29 – dec. 2. Az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatás igényléséről szóló 159/2013. (IX.25.) MVH Közlemény módosításáról itt olvashat: ...
Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Új támogatási és támogatások kifizetési lehetősége... Közel 1 hónapos szünet után számlaelszámolás benyújtásról, támogatás kifizetés igényléséről és támogatás igénylésről szóló közlemények hada árasztotta...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...