Az aszály, a koronavírus, a támogatás hiánya és a madarak okozta kár is sújtja a hazai halgazdaságokat. Az árak viszont várhatóan nem emelkednek. Nehéz helyzetbe hozta a haltermelőket az évek óta tartó tavaszi csapadékhiány. A tiszántúli halgazdaságoknál a fő- és kisebb elvezető csatornákból még valamennyire megoldható a halastavak vízellátása, azonban a dunántúli halgazdaságoknál ez sokkal nagyobb kihívás.
A Népszava írta meg, hogy a Dunántúlon völgyzáras gátakkal alakították ki a legtöbb halastavat, amelyekben a téli, tavaszi csapadékot, illetve a belvizeket gyűjtötték. Ezek a rendszerek mára a szárazság miatt nagyrészt vízhiánnyal küszködnek. Így felborult a halgazdálkodás korábban megszokott rendje. A termelők ősszel lehalásszák a tavakat, tavasszal pedig már ki kellene helyezni az ivadékokat. Ám a tározókban nincs, vagy alig van víz. A 60-80 centiméter sekély vízből a madarak könnyen kikapkodják az ivadékokat. Ráadásul nem fejlődik elég plankton, és a táplálékhiány miatt nagyok a veszteségeink – nyilatkozta a lapnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnökségi tagja, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.
A védett vízimadarak és emlősállatok összességében együtt sem okoznak akkora kárt, mint a kormoránok. A halgazdaságok veszteségeit viszont senki sem fizeti ki. A hazai védett állatokat tilos gyéríteni, kormoránra azonban már lehet kilövési engedélyt kérni, mert nem veszélyeztetett faj, viszont képes szinte teljesen kipusztítani például a telelő állományokat. Az Agrárminisztérium a halállományokban okozott hatalmas veszteségeket felismerve évek óta lőszerjuttatással is támogatja a kormoránok gyérítését. A madarak kártétele egyaránt súlyos a halgazdaságok és a természetes vizek szempontjából is.
A vízhiányon az eddigieknél is takarékosabb vízgazdálkodással lehetne enyhíteni. A völgyzárógátas rendszereknél a lehalászást a legalsó tónál kell kezdeni, majd a medret a fölötte lévő tó vizével lehet feltölteni. Ha nagyon kiszárad a talaj, akkor nem fut le a csapadékvíz, mert felisszák a szántók. Korábban a téli csapadék a fagyott talajon lefolyt a tavakba, ezzel megvolt a tavaszi vizünk. A klímaváltozás miatt ez a rendszer is megváltozott – részletezte a helyzetet Lévai Ferenc.
Támogatáshiány
A cikk szerint a haltermelők kevés agrártámogatáshoz juthatnak. Míg a növénytermesztők például hektáronként földalapú támogatásból a jelenlegi árakon számolva több mint 70 ezer forintot is kaphatnak, és további 10 ezrekhez egyéb címeken férhetnek hozzá, addig a 24-26 ezer hektáron gazdálkodó haltermelők hektáronként 5 ezer forinttal számolhatnak. Az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban nagyobb összegek jutnak az édesvízi haltermelésre is. Az pedig a szakértő szerint megmagyarázhatatlan, hogy miközben a Natura 2000-es területek uniós támogatást kapnak, a halgazdaságok, melyek területének 50-60 százaléka ebbe a besorolásba tartozik, nem jogosultak rá. Ennek oka, hogy a halászati alapban nem különítettek el forrást erre a célra. Azzal, hogy most a koronavírus miatt a nemzeti kormányok nagyobb mozgásteret kaptak, a magyar kormány is élhetne ezekkel a lehetőségekkel, és megnyithatná a Natura 2000-es támogatási forrást a halgazdaságoknak is – hivatkozik a lap a termelők véleményére.
Az intenzív akvakultúra-ágazat résztvevői, az afrikai és a szürke harcsát, illetve a tokféléket tenyésztő és feldolgozó, melegvizes technológiát alkalmazó termelők azonban minden támogatásból kimaradtak. A medencékben több 100 tonna hal várja, mi lesz a sorsa. Feldolgozva ugyan egy darabig eltarthatóak, de ehhez is tárolási és munkabér támogatásra lenne szükség, amit a MA-HAL szorgalmaz is. Külső segítség nélkül az akvakultúra ágazatot komoly, évekre kiható kár érheti – folytatta Lévai Ferenc.
Várhatóan nem lesz drágább a hal a takarmány áresése miatt
A járvány okozta gazdasági válság éppen azokon a halgazdaságokat sújtotta a legkeményebben, amelyek több lábon álltak. Ezek a halastavak működtetésén és a horgászturizmuson kívül halfeldolgozó üzemet, szállást, és vendéglátóhelyet is kiépítettek. Az idegenforgalom összeomlása és a keresletcsökkenés komoly bevételkiesést okozott nekik. A nehézségek dacára a jelenlegi előrejelzések szerint nem számítanak a karácsonyi főszezonban érdemi drágulásra, mert az alacsony olajárak miatt kevesebb kukoricából előállított etanolra van szükség. Több termény maradhat takarmánynak, így perdig olcsóbb lehet a haltápok egyik fontos összetevője.
A horgászatba vezették le a haltermelők feleslegét
A kormányzat évtizedek óta először nyújtott intervenciós támogatást a felesleges halkészletek levezetésére. Az ágazat a lezárt határok, a megszűnő export, a bezárt vendéglátóhelyek és szállodák, a lakossági fogyasztás visszaesése miatti keresletcsökkenés hatására nagyon nehéz helyzetbe került. A 13-15 ezer tonnás felesleges piaci halmennyiség nagyjából 8 százalékát, 1200 tonnát az állam bár csökkentett áron, de kilónként 650 forintért felvásárolta, és a MOHOSZ halászati joggal rendelkező vizeibe helyezte ki. Ez minden szereplőnek előnyös, mert enyhítenek a termelők gondjain, és a turisztika talán egyetlen olyan ágát támogatják, amelyre nem hat a járvány okozta válság. A horgászat főként magányos szabadtéri foglalkozás, így járvány esetén is lehet gyakorolni. A működő horgászturizmus így bevételt és adót is termel, egyben segít megtartani a dolgozókat – írta a lap.
