Komoly intézkedéseket kell bevezetni szakértők szerint ahhoz, hogy jobb helyzetbe kerülhessen a magyar kajszitermesztés. A borászok jó híreket kaptak, komoly támogatásokat igényelhetnek idén. Újra kinyílt egy ajtó Észak-Afrikában a szarvasmarhatartók előtt. Bővebb információkért olvassa el Agrárhír-összefoglalónkat!
Jó hírrel kezdődött a hét a szőlészek és a borászok számára. A Vidékfejlesztési Program keretében márciustól folyamatosan jelennek majd meg őket érintő pályázati kiírások. A VP keretében 2016. májusban hirdetik meg az új gépek, berendezések, épületek támogatására szolgáló pályázatot 20 milliárd forint értékben. Támogatáshoz juthatnak az ágazat szereplői a minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz is az oltalom alatt álló eredet-megjelölésű, illetve az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok esetében. A 8 milliárd forintos keretet főleg szőlőtermelők kaphatják a 2016. júniusban megjelenő pályázaton. A borászatok kiválóan használhatják majd fel – például a borturizmus fejlesztésére – a diverzifikációs termelést támogató, 35,9 milliárd forintos pályázati lehetőséget, illetve az öntözésfejlesztést és meliorációt elősegítő 49,5 milliárd forintos kiírást is, amelyek májusban, illetve áprilisban jelennek meg. Szintén májusban várható az agrárinnovációs pályázatok kiírása 3,34 milliárd forint értékben.
A kajszisok viszont kevésbé örülhetnek. Szakértők szerint komoly lépéseket kell tenni a magyar kajszi megmentése érdekében, ami időben és pénzben kifejezve sem lesz egyszerű. A magyar kajszi termesztési terület 10 százalékát kitevő gönci termőtájon tavaly a fák 30-40 százaléka elpusztult, komoly veszélybe sodorva ezzel a hazai kajszitermesztést. A legfőbb ültetvénykárosító továbbra is a fitoplazma, ami a megfelelő művelés ellenére is jelentős károkat okoz. A növekedés érdekében hosszú távú stratégiára van szükség, amelynek fő eleme, a megmentési program 8-15 év között valósulhatna meg uniós források bevonásával. Először a fák pusztulását kell megállítani, majd versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a termelést. A program megvalósítására mintegy 500 millió forintra lenne szükség az első négy évben.
Az agrárpolitika végrehajtására idén 400 milliárd forintnyi uniós támogatási keret áll a pályázók rendelkezésére, eddig 270 milliárdot ki is fizettek már a nyerteseknek. A korábbi gyakorlattól eltérően a 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban kedvezőbb ütemezés szerint juthatnak a gazdák a pénzükhöz. Érdekesség, hogy a kifizetések ütemezésében európai összehasonlításban Magyarország az élen jár. A gazdák munkájának segítésére a hivatal új informatikai hátteret épített ki és a falugazdász képzést is felgyorsította. Szakértők szerint a magyar mezőgazdaság hatékonyságát rontja az évi több százmilliárdos veszteséget előidéző feketegazdaság. Visszaszorítására az ellenőrzési rendszer korszerűsítésére van szükség, és az őstermelői igazolványok kiadása körüli anomáliákat is meg kell szüntetni.
Bizakodhatnak a szarvasmarha-tenyésztők. Magyarország ismét exportálhat élőmarhát Egyiptomba, mivel elhárultak a kéknyelv betegség miatt korábban felmerült akadályok a magyar szarvasmarhák odairányuló exportja elől. A kéknyelv betegség felbukkanása miatt az Egyiptomi hatóság néhány hónapra felfüggesztette az élőmarha importját. Az országba 2015-ben tízezer marhát szállítottak Magyarországról.
Végül néhány szó a belvízről: a múltheti 26 ezer hektárról tovább növekedett a belvízzel borított területek mérete, immár több, mint 76 ezer hektáron a víz az úr. A mezőgazdasági területek sem menekülnek a víz fogságából, az említett 76 ezer hektáros összterületből mintegy 39 ezer hektár bevetett föld, vagy szántó. A helyzet továbbra is a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a legrosszabb, ott 22,8 ezer hektárt borít belvíz. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint 12 vízügyi igazgatóság területén 53 belvízvédelmi szakaszon tartanak belvízvédelmi készültséget a szakemberek. 25 szakaszon elsőfokú, 27 szakaszon másodfokú védekezési munkálatok zajlanak.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
