Életünk egyik nélkülözhetetlen alapja, táplálékaink forrása. Egy maréknyi mennyiségében több milliárdnyi mikroorganizmus lakik, bolygónk biológiai sokszínűségének negyede benne található. Ezért is szenteltek ünneplésének egy teljes napot: December 5. a Talaj világnapja. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ehhez kapcsolódóan idén a regeneratív mezőgazdaság forradalmára fordította a figyelmet a Talaj világnapján. E művelési módszerek alkalmazása az ökológiai gazdálkodással kombinálva jelentősen hozzájárul talajaink termékenységének megőrzéséhez és fokozásához.
Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint – írta az ÖMKi. Miattuk évente mintegy 50 millió m3 talajt veszítünk el. Ezért felértékelődnek azok a művelési módszerek, amelyek a talajt és annak védelmét, megújulásának természetes módjait állítják a középpontba.
Forradalmi régi-új megközelítés: a regeneratív mezőgazdaság
A regeneratív mezőgazdaság manapság forradalminak is nevezhető módszereinek legfontosabb célja a talaj termékenységének és egészséges élővilágának helyreállítása – írták.
Ennek érdekében kevesebbet bolygatja a talajt, tudatosan használja a talajtakaró növényeket, optimalizálja a vetésforgót, és ahol lehet, integrálja a termelésbe a legeltetett állatokat. A regeneratív mezőgazdaság – ellentétben az ökológiai gazdálkodással, – nem támaszt feltételeket a gazdálkodók műtrágya, gyomirtószer és egyéb növényvédőszer használatának korlátozására.
Sőt, konvencionális körülmények között a talajművelés nélküli termesztés (no-till) és a mulcsba vetés nagyban támaszkodik a glifozát hatóanyagú, környezet-egészségügyi kockázatait tekintve kétes megítélésű totális gyomirtószerek alkalmazására. A talajtermékenység és talajélet központi szerepében azonban egyetért a két mozgalom.
Középpontban a talaj, a javítása és a megőrzése
„Az ökológiai gazdálkodás középpontjában mindig a talaj állt, ezért is adja magát, hogy a bio művelés gyakorlatába beépüljenek a regeneratív gazdálkodás ökológiai termeléssel összeegyeztethető módszerei. Az igazán elhivatott biogazdák egyre nagyobb arányban használják a regeneratív technikákat. Így például a talajtakarást, forgatás helyett a talajlazítást, vagy éppen a talajépítő növények tudatos alkalmazását, ezzel még inkább elmozdulva a fenntartható mezőgazdaság irányába.” – világított rá a két mozgalom közti szinergiára Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a Talaj világnapja alkalmából.
Folyamatos növényborítástól az egészséges talajszerkezetig
A regeneratív mezőgazdaság alapelve, hogy folyamatos növényborítást kell tartani a szántókon is. A hazai szántók nagy részén gabonaféléket, kukoricát, repcét, napraforgót termelünk. A főnövény lekerülése és a következő évi fő kultúra vetése között 3-8 hónap is eltelhet, amely időszak során a terület hagyományosan üres, és élő gyökérzet sincs a talajban.
Ez az az időszak, amelyet rávetéssel, alávetéssel, vagy a főnövény lekerülése után azonnal elvetett takarónövény vetésével tanácsos kitölteni. A rávetés során például a főtermést adó növény valamelyik fejlődési szakaszában vetnek el egy másik növény (pl. kora tavasszal a már bokrosodó őszi gabonára vetnek vörösherét), amely a gabona betakarítása után helyben marad, és aratás után gyorsan növekedésnek indul – írták.
Az ilyen kultúrák termelékenysége – ideértve a betakarított termést és a talajban hagyott gyökér biomassza mennyiségét -, nagyobb, mint a tiszta vetés termése. Emellett pedig a talajra és a következő növénykultúrára is kedvező hatással vannak.
A takarónövények használata a hazai gyakorlatban viszonylag új technológiának számít, számos ismert faj ( például facélia, lóbab, szegletes lednek, olajlen, tavaszi bükköny, tarlórépa, csillagfürt) és újnak számító kultúra is megtalálható a takarónövényként használt növényfajok között (pl. etióp mustár, talajművelő retek, tehénborsó, homoki zab). Jellemző, hogy a takarónövények keverékként kerülnek elvetésre, és nem, vagy csak sekélyen kerülnek bedolgozásra a talajba. Alapjában véve ez különbözteti meg a takarónövényeket a zöldtrágyázástól.
Hagyjuk békén a talajt?
A regeneratív mezőgazdaság fontos jellemzője
- a talajművelés csökkentése,
- a szántás elhagyása,
- a forgatás nélküli talajművelés, vagy akár
- a művelés teljes elhagyása (no-till).
Mivel évszázadok óta a gazdálkodók szántással lazítják, keverik, porhanyítják a talajt, gyorsítják a tápanyagfeltáródási folyamatokat, hosszú tanulási folyamatot igényel, hogy a növénytermesztés milyen módon lehetséges hatékonyan e művelet nélkül.
A talajélet
A talajművelést a regeneratív mezőgazdasági rendszerben az élő gyökerek és a talajlakó élőlények végzik el. A forgatás elhagyásának egyik célja az, hogy a talaj különböző mélységeiben élő szervezetek működését ne zavarjuk. Például az egészséges talajra jellemző összetett gombahálózatot ne daraboljuk fel, hiszen a termesztett növényeinknek is az egészséges talajélet biztosít megfelelő feltételeket.
Meghatározó a talaj fizika szerkezete
A talaj fizikai szerkezetének romlása, a porosodás, a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiánya a talajélet csökkenésére vezethető vissza. A stabil, víz hatására nem széteső talaj aggregátumok aránya a talaj szervesanyag-tartalmával áll arányban. Kialakulásukban a talajlakó baktériumoknak, gombáknak, a növények által kiválasztott gyökérváladékoknak és a talaj makroszervezeteinek, például a földigilisztáknak, továbbá a hangyáknak kiemelkedő szerepük van.
Kiemelendő a glomalin jelentősége is. Ez a különös glikoprotein a talajban, a gyökerek körül élő gombák, az úgynevezett arbuszkuláris mikorrhiza gombák által termelt anyag, amelyet 1996-ban jegyzett le egy amerikai kutató, Sara F. Wright. A stabil talajmorzsák kialakulásához erre, a talajban élő gombákból származó ragasztóanyagra, a glomalinra van szükség.
Ide kattintva elérhető a Földigiliszták – A termékeny talajok építészei című kiadvány.
A regeneratív mezőgazdaság – ez esetben teljes összhangban az ökológiai gazdálkodással -nem csak a talaj egészségének, hanem a mezőgazdaságilag művelt területek környezetének helyreállítását is célul tűzte ki, a biológiai sokféleség támogatásán keresztül. Az élőhelyteremtéssel, így az állandó gyeptakaróval fedett területek, a mezővédő erdősávok, vizes élőhelyek, magányos fák, erdőfoltok, erdősávok megőrzésével és fenntartásával olyan hasznos szervezeteknek biztosítunk élőhelyet és táplálékforrásokat, amelyek a kultúrnövényeket károsító fajok felszaporodását gátolják, létszámukat egyensúlyban tartják.
Sikerek és kudarcok a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatában
Magyarországon is egyre több helyen foglalkoznak a regeneratív mezőgazdaság gyakorlataival, sok sikerről és kudarcról is hallani beszámolókat. Előfordulhat egyes talajlakó kártevők felszaporodása, felléphetnek nehézségek a meglévő géppark használatával kapcsolatban. Fokozódó vadkárról is hallani, azonban általános tapasztalat a talajszerkezet javulása, a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességének növekedése, a talajélet látható fokozódása, a földigiliszták számának növekedése.
A szélsőséges mennyiségű vízre is választ ad
Abban is megegyeznek a tapasztalatok, hogy extrém időjárási helyzetben, amikor egyszerre sok csapadék hullik, vagy hosszabb, aszályos időszak okozta problémákkal kell a gazdálkodóknak szembenézni, azoknak a gazdálkodóknak a növényei vészelik át könnyebben a nehéz körülményeket, akik foglalkoznak a talajélet helyreállításával, a talaj egészségével.
Az ÖMKi a regeneratív mezőgazdasági módszerek agroökológiai szemléletű alkalmazásának terjesztésére képzéssorozatot indított az Agroökológiai Hálózattal közösen. Ez, az EIT Food által támogatott program 2022-ben indult el, és további két éven keresztül segíti az elköteleződött gazdákat az átállásban.
Regeneratív mezőgazdasági képzés és átállásra felkészítés az ÖMKi-nél
Több mint 30 gazdálkodó vett részt az ÖMKi és az Agroökológiai Hálózat szervezésében megvalósult, gazdaságlátogatásokkal is egybekötött, a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatairól szóló 2 napos képzésen. A képzés az EIT Food “Regeneratív Mezőgazdaság Forradalma” elnevezésű programja keretében történt meg, mely program az EIT Food Észak-Kelet Európai Központjának koordinálásával zajlik 3 éven keresztül. A képzésen az előzetes regisztráció során kitöltött kérdőívre adott válaszok alapján az EIT Food által megadott szempontok szerint kerültek kiválasztásra azok a gazdálkodók, akik részesülhettek az EIT Food támogatásával megvalósult képzésen.
Az idei évben a képzés a szántóföldi gazdálkodást folytató termelőkre koncentrált. A képzés november 4. és 5. napján, Fejér megyében, a Bicskei járásban, Csákváron volt. A gazdaságlátogatás keretében Szabadka Péter forgatás nélküli talajművelést végző 300 hektáros gazdaságát és a szári Csoroszlya farmot látogatták meg a szakemberek. A Csoroszlya-farm az ÖMKi onfarm-kutatásainak egyik helyszíne. Itt az őszi vetésű takarónövényeket és a kelőfélben lévő búza támasztónövénnyel vetett őszi borsót, valamint a gazdaság francia gyártású Astrié-malmát nézték meg az érdeklődők. Előadónak olyan kutatókat, egyetemi oktatókat és gyakorlati szakembereket vont be az ÖMKi, akik több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
Szaktanácsadás, támogatás, közös munka
A képzésen részt vevő gazdálkodók (szaktanácsadók, üzemvezetők, agronómusok) közül a jövőben 6 kiválasztott gazdaság egyéni szaktanácsadásban is részesül. A szaktanácsadás során az ÖMKi szakemberei meglátogatják a gazdaságokat, áttekintik a jelenlegi gyakorlataikat, talajvizsgálatot végeznek, majd úgynevezett holisztikus átállási tervet is készítenek. Ennél a gazdálkodó egyedi motivációi alapján, lehetőségeire szabva megtervezik a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatainak beépítését a gazdálkodásukba.