Üzemi méretekben is nagy jelentősége van a talaj nélküli növénytermesztésnek. Az ilyen vízkultúrás rendszerben ugyanis akár 90 százalékkal kevesebb a vízszükséglet, mint a hagyományos, termőföldben történő termesztés esetén. A tápoldat folyamatosan kering, és nincs párolgási veszteség sem. A homokot főleg házi felhasználásra alkalmas, de a kőzetgyapot a hobbikertészeken túl az üzemi környezetben is bizonyított már.
A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a hidropónia, azaz a tápfolyadék használatával történő növénytermesztés egyik legnagyobb előnye, hogy itt az öntözővíz újra és újra a gyökerekhez jut. Szinte nincs párolgási és elfolyási veszteség, ráadásul a talajon történő termesztésnél a víz egy része leszivárog a gyökérzóna alatti mélyebb rétegekbe, ami a termesztés szempontjából veszteséget jelent. Egy hidroponikus, zárt rendszerben ilyen veszteség sincs. Mivel itt a víz és tápanyag-ellátás biztosított, a növények között sűrűbb térállás alakítható ki. Ennek köszönhetően pedig ugyanazon területre akár négyszer annyi haszonnövény ültethető, mint a hagyományos módon történő gazdálkodásnál. Föld híján élettelen közegben, mesterségesen tökéletesre állított pH-val, magas oxigéntartalommal bíró tápoldat van a gyökerek körül, így tápanyagveszteség sincsen.
Hidropónikus termesztésnél nem szükséges a baktérium-, és a gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek és kártevők a föld nélküli termesztésben nem jelennek meg. Az üzemi környezetben kőzetgyapotban növekvő paradicsomnövények között például folyamatosan áramoltatják a tápoldatot, amit egy számítógép szabályoz. Ezáltal elég levegő és éppen a megfelelő tápanyagösszetétel jut a növénynek.
A kőzetgyapotról bővebben
A kőzetgyapot egy természetes anyag. Az alapanyaga a bazalt, a megszilárdult láva, a gyártás során emellett használnak még mészkövet vagy dolomitot. A nyersanyag megolvasztásához energiahordozóként kokszot használnak. A bazaltkövet nagy hőmérsékleten megolvasztják, majd centrifugahengerek segítségével szálasítják. Ezeket a szálakat aztán egyenletes vastagságú, vattaszerű táblákká préselik. A gyapjúszerű anyagot a 19. század közepén geológusok fedezték fel, melyet ezután az emberek házaik szigetelésére használtak fel. Később derült ki, hogy ez a növények számára is jó támasztóközeg. A kőzetgyapot kockák olvasztott bazalt szikla szálakból készülnek, a vattacukor-készítéshez hasonló eljárással. A kertészeti kőzetgyapot nagyon népszerű ültetőközeg, mivel egyszerűen használható és steril. Számos méretben elérhető, így rengeteg növény számára alkalmas. Semleges, azaz inert közeg lévén kiválóan alkalmas hidrokultúrában való alkalmazásra. Használat előtt mindenképpen érdemes a kockákat 5,5-5,8-as pH értékű oldatba áztatni, ezután már jöhet alá a tápoldat.
