Az időjárásban tapasztalt szélsőségekért részben az úgynevezett sarki körbefutó áramlás zavarai a felelősek. A klímaváltozás okairól és megoldási módokról Hetesi Zsolt, a Tolna megyei Döbröközön élő fizikus beszélt. Az egyik megoldás szerinte a talajmegújító mezőgazdaság.
„Miért pont én?” „Ezt így nem lehet.” „Így szoktuk.” Hetesi Zsolt, a Döbröközön élő fizikus szerint ez a három mondat jól jellemzi a többség gondolkodását, és egyben akadálya is a változásnak. Ugyanakkor úgy látja, hogy a rossz példák mellett számos jó is akad. A szakember a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, illetve óraadó tanár az ELTE-n. Környezeti-energetikai valamint fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik 2005 óta. Anyagunk a Teol.hu cikke alapján készült.
A kutató szerint az üvegházhatású gázok mennyisége mára hatvan százalékkal megnőtt az ipari forradalom előtti évszázadokhoz képest. Ennek egyik oka, hogy a fosszilis energiahordozók – mint a szén, a kőolaj, az olajtermékek, a földgáz – az „energiatorta” háromnegyedét teszik ki, ez pedig súlyosan megterheli a légkört. A másik ok, hogy amióta az ember földet művel, azóta irtja az erdőket. Egyrészt alapanyagként használják fel a fát, másrészt egyre nagyobb területeket vonnak művelésbe. A mérsékelt és a mediterrán égövben az erdők 70 százaléka mostanra eltűnt, illetve kivágták az őserdők felét is. Érintetlen erdő egyébként már Magyarországon sincs. A világon 1,4 milliárd hektárnyi területet vontak művelésbe, hazánk termőterülete pedig nagyjából 4,5 millió hektár.
Ezek a tényezők együttesen növelik az átlaghőmérsékletet, ami az utóbbi időkben drasztikusan megemelkedett. Az elmúlt két évben évente 0,4 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. Persze nem biztos, hogy ez tartós. Túl rövid ez az időszak ahhoz, hogy messzemenő következtetést vonjunk le, ugyanakkor a gyorsaság mégis meglepő – tette hozzá a kutató.
Hetesi Zsolt arról is beszélt, hogy évente 36-38 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki az emberiség. Ez fejenként 4-5 tonnát jelent. Magyarország is hozza az átlagot, ugyanis hazánkban az egy főre jutó kibocsátás 4,5 tonna.
A szakember szerint egyelőre lehetetlen megállítani a negatív folyamatot, mert a termelés túlságosan függ a fosszilis energiaforrásoktól. Ezen kívül a természet több ezer éven keresztül képes volt rá, hogy fenntartson egy dinamikus egyensúlyt a légkörben. Azonban az emberiség által kibocsátott többletmennyiséggel már nem bír el, és az a légkörben marad. Ennek a többletnek a kivonását kellene megoldani.
No-till módszer, szántás nélküli gazdálkodással
A talaj szervesanyag-tartalmát helyreállító, legtöbbször szántás nélküli gazdálkodás elterjedésére is szükség volna, ugyanis a talaj forgatása szintén szén-dioxidot juttat a légkörbe. A szántás hatására bomlik a talaj humusztartalma, kimerülnek a földek. A talajmegújító mezőgazdasággal – amelynek lényege, hogy a termőföld felszíne állandó takarásban legyen élő növénnyel, vagy szármaradványal, azt gyökerek hálózzák be, szerkezetessége és szervesanyag-tartalma nőjön – gazdaságosabb földművelési formára lehet váltani. Ez ugyanolyan termést eredményezhet, mint a szántásos módszer, de közben mindenki jobban jár. A gazda, a természet és nem utolsósorban a bolygó is, hiszen ha mindenütt áttérnének a talajmegújító gazdálkodásra, az évente kibocsátott 38 milliárd tonna szén-dioxid felét ki lehetne vonni a légkörből. A helyzeten pedig tovább javítana, hogy ahol csak lehetséges, erdősítenének – vázolta fel a megoldást Hetesi Zsolt.
Magyarországnak van még hova fejlődnie, de szerencsére történtek már előrelépések. Egyre nagyobb teret nyernek a megújuló energiaforrások, fiatalodik a járműpark, korszerűsödik az ipar és a mezőgazdaságban is egyre többen választják a talajmegújító gazdálkodást. Az Egyesült Államokban van, aki már harminc éve foglalkozik ezzel, és kiemelkedő eredményeket ér el.
Hetesi Zsolt
Az időjárásban tapasztalt szélsőségek kapcsán a szakember elmondta, hogy azért részben az úgynevezett sarki körbefutó áramlás zavarai a felelősek, amelyeket a sarki hideg enyhülése, vagyis a sarki jégtakaró visszahúzódása okoz. Emiatt például a Kárpát-medencében gyakoribbá válnak a hőhullámok, és bár kevesebb lesz a fagyos napok száma, de azok akár májusban is előfordulhatnak. Emellett a nagy hőmérséklet-különbségű légtömegek találkozása miatt az eddiginél is nagyobb viharok keletkezhetnek. Mindez olyan kiszámíthatatlanságot okoz, amelyre sem a mezőgazdaságban, sem pedig a hétköznapokban nem lehet felkészülni.
Egyénileg is sokat lehet tenni a környezetért
Hetesi Zsolt a saját és családja példáját mutatta be. Elmondta, hogy a talajmegújító gazdálkodásnak köszönhetően egy évben kétszer annyi szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. De ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor is csak a magyar átlag felét bocsátanák ki, mert megújuló energiaforrásokat használnak, a házuk szigetelt, napelem van a tetőn, szigorúan szelektíven gyűjtik a hulladékot. Vidékiként ugyan szükségük van autóra, de az alacsony fogyasztású, és előnyben részesítik a tömegközlekedést. Sok élelmiszert maguk termelnek a családi gazdaságban, ahol a talajmegújítást alkalmazzák, és minden évben újabb gyümölcsfákat ültetnek.
A kutató szerint szülőfaluja, Döbrököz jó helyzetben van, mert Farkas Edit polgármester is nyitott a környezettudatos megoldásokra. A kutató kezdeményezésére a község kisebb gazdái gazdaszövetkezetbe tömörültek, hogy jobban érvényesíthessék az érdekeiket és közösen vállalkozzanak az új gazdálkodási módszerek bevezetésére, új gépek, eszközök vásárlására.
