A zöldtrágyázás növeli a talaj termékenységét

Az ökológiai gazdálkodás alapelve, hogy a talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni. Ehhez járul hozzá a zöldtrágyázás. Ez magába foglalja a pillangósok és más zöldtrágya-növények, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó – mindkét esetben lehetőség szerint komposztált – szervesanyagok használatát.

Milliók munkája a talaj

A talaj egy összetett rendszer, folyamatosan változik és átalakul. Maga a talajképző kőzet élettelen, azonban a környezeti hatásokra (hideg-meleg) aprózódik. A víz a benne oldott anyagokkal mállasztja, a növények a gyökereik által, illetve a gyökereiken élő élőlények által kiválasztott savak segítségével folyamatosan bontják. A növények az oldható egyszerű vegyületeket felveszik a talajból, ezekből építik fel szervezetüket. A talajra, talajba kerülő szervesanyagok maradványait a talajban élő élőlények sokasága lebontja és átalakítja. A talajban ezt az átalakító folyamatot az élőlények milliói végzik el. A talajban hektáronként akár 2 számosállatnak megfelelő biomassza is lehet, amelyet ugyanúgy etetni kell, mint a jószágot. Rovarok, baktériumok, gombák, sugárgombák, földigiliszták alkotják az éhes sereget. Allacherné Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetőjének cikkét az Agrárágazat közölte.

Életben és karban tartja a talajokat a zöldtrágyázás - Fotó: Pixabay, kitti851
Életben és karban tartja a talajokat a zöldtrágyázás – Fotó: Pixabay, kitti851
A zöldtrágyázás szerkezetépítői

A talajban található szervesanyagok nemcsak tápelemforrások, hanem a talajszerkezet kialakításában is fontos szerepük van. Az ásványi frakció csak kőzet vagy kőzettörmelék, por (a talajképző kőzettől függően). A talajrészecskék, morzsák kialakulásában a szervesanyagnak, a mésznek és a talajban található élő szervezeteknek van szerepük. A földigiliszták megeszik a növénymaradványokat. Majd megemésztik azokat, ürülékükkel szinte kibélelik a járataikat, a járataikban levegő jut az alsóbb rétegekbe (ezzel a bakteriális tevékenységet segítik), és a talaj vízbefogadó-képességét is segítik. A talajrészecskék stabilitása határozza meg azt, mennyire áll ellen a talaj a szél- vagy a vízeróziónak.

A zöldtrágyázás az egyik legegyszerűbb módja talaj szervesanyag-tartalmának növelésére. Zöldtrágyázás alatt a talaj termékenységének megőrzése és fokozása céljából az erre a célra vetett növény teljes (bimbós vagy virágzó) zöldtömegének talajba történő dolgozását értjük. Zöldtrágyázni lehet fővetésű zöldtrágyával, de legtöbbször a főnövény lekerülése után, nyár végén a tarlóba vetik az egy vagy többféle növény keverékét.

A zöldtrágyázás céljára használt növénnyel kapcsolatos követelmények:
  • legyen gyors növekedésű
  • rövid tenyészidejű
  • igénytelen
  • alacsony vízigényű
  • a gyökérzete legyen mély és dús, nagy zöldtömeget adó, takarja jól a talajt.

Előnyös, ha pillangósnövény, mivel így a talaj nitrogéntartalma is növelhető. A vetőmagja legyen könnyen megtermeszthető, olcsó. A zöldtrágyázás amellett, hogy növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, mindaddig, amíg takarja a talajt, véd az eróziótól és deflációtól. Továbbá serkenti a talajéletet, javítja a talaj vízháztartását, segíti a tápanyagok feltáródását. Nem utolsó sorban pedig hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, mivel élőhelyet ad a természetes megporzóknak és az egyéb hasznos rovaroknak.

A leggyakrabban használt zöldtrágya növények:
  • facélia
  • mustár
  • olajretek
  • bíborhere
  • pohánka
  • szöszös-bükköny és rozs keveréke
  • szegletes lednek
  • fehér virágú somkóró
  • csillagfürt (fehér vagy sárga virágú csillagfürt).

A zöldtrágyát virágzás előtt vagy virágzás alatt kell a talajba dolgozni, amikor a legnagyobb a biomasszája. Alászántás előtt célszerű hengerelést végezni. Nem mindegy, mekkora biomassza kerül leszántásra: bár a jogszabály 60 napot ír elő mint a zöldtrágyázás minimális hosszát, de könnyen belátható, hogy mind a föld feletti biomassza, mind a gyökértömeg akkor éri el maximumát, ha a növény teljes virágzásban van (azaz 10 cm magasságú zöldtrágya még nem alászántandó).

Arról itt írtunk korábban a témában, hogy leszámolna a szántással a barnaforradalom.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Miért jó nekünk a zöldtrágyázás? A zöldtrágyázás nem hoz pénzben mérhető hasznot, mivel nevével ellentétben nem trágyázza a talajt jelentősen. De akkor mi értelme van egyáltalán a zöl...
A takarónövények Ön helyett (is) dolgoznak A takarónövények előnyeit egyetlen lélegzettel végigsorolni szinte lehetetlen (ne próbálja ki otthon!): talajszerkezet javítása, talajélet serkentése,...
10 félelem és tanács a takarónövényekkel kapcsolat... Ahhoz, hogy egészséges, szerves anyagokban gazdag legyen talaja, elengedhetetlen a jól összeállított vetésforgó, a lehető legkevesebb bolygatás, a meg...
Leszámolna a szántással a barnaforradalom A talajok romlása a világszinten problémát jelent, ezen változtatna a barnaforradalom. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint ugyanis a Föld összes talaján...
Milyen takarónövényeket telepítsen az ültetvényébe... A takarónövények nem csak a lezsarolt szántóföldi talajok megmentői, hanem a szőlős- és gyümölcsösgazdák is ugyanúgy hasznukat tudják venni. Sőt, az ü...
Nyugodtan dobjuk ki az ekét, nincs rá szükség több... Lendületes iramban terjed az új talajművelési módszer a világon, aminek lényege a szántás elhagyása. Az Egyesült Államokban a korábbi szántóknak már t...