Vízhiány még épp nincs a mezőgazdaságban a korábbi aszály ellenére

Nyáron a csapadékhiány miatt az átlagos időjárású évekhez viszonyítva idén másfélszer több vizet használtak fel az Alföld középső vidékein gazdálkodók. Vízhiány nincs, de a szakemberek nem szeretnének még egy, az ideihez hasonló nyarat.

A tavaszi és nyári hónapokban kialakult aszályos időszakok nagymértékben megnövelték a mezőgazdaság vízszükségletét. Az átlagos időjárású 2011-es év első 8 hónapjának 46 millió köbméteres igényével összevetve idén augusztus végéig 70,5 millió köbméter vizet használtak fel a mezőgazdálkodók a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) működési területén. A víz szétosztása a következőképp alakult: a Nagykunsági-öntözőrendszer (51,6 millió köbméter), a Jászsági-főcsatorna (9 millió), a Gástyási- (5 millió) és a Tiszafüredi- (4,4 millió) öntözőrendszer vizet adott a termeléshez – tette közzé az Agrotrend weboldala.

A vízátvezetés és az ökológiai vízpótlás mértéke szintén meghaladta az átlagos 2011. évi értéket a térségben. Ez tovább növelte a csatornák kihasználtságát. Erre augusztus 31-ig 204,8 millió köbméter vizet juttattak ki, ami 16,1 millió köbméterrel több az ebben az időszakban megszokottnál. Így a Hortobágy-Berettyóba 160,8, a Hármas-Körösbe 21,7, a Millér-főcsatornába 21,1, az Alcsi-Holt-Tiszába pedig 1,1 millió köbméter vizet juttattak át a Tiszából. Az igazgatóság a betározott vízkészleteknek köszönhetően hiánytalanul ki tudta elégíteni a haltenyésztő, az öntöző és a rizstermesztő agrárvállalkozások vízigényét.

Idén az átlagnál több vizet használtak fel az Alföld középső vidékein gazdálkodók, de vízhiány még nincs
Idén az átlagnál több vizet használtak fel az Alföld középső vidékein gazdálkodók, de vízhiány még nincs

 

Továbbra is biztosított a gravitációs vízpótló útvonallal rendelkező holtágak vízfrissítése, valamint a maximális üzemvízszint tartása. Ugyanakkor a gravitációs vízpótlási lehetőséggel nem rendelkező holtágak apadnak. A Szajoli- és a Tiszakécskei-Holt-Tisza, a Tehenesi- és a Halásztelki-Túrtő-Harcsási Holt-Körös, továbbá a Malomzugi Holt-Zagyva szintje már alatta marad az üzemvízszintnek. A Gyova-Mámai- és a Tiszaugi-Holt-Tisza vízállása pedig már az ökológiai vízszint alá csökkent.

A szeptember 13-i felmérés szerint a dinamikusan megújuló vízkészlet a lehullott csapadéknak köszönhetően augusztus végéhez képest 210,29 millió köbméterre emelkedett. Ebből 178 millió jutott a Tisza-tó, 13,1 millió a Nagykunsági- és a Jászsági-főcsatorna, 13,6 millió a jelentősebb holtágak részére. A fennmaradó mennyiség pedig a víz visszatartására alkalmas, továbbá a kettős működésű csatornák és a kisebb tározók fogadták be.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Változás: legálisak lehetnek a jogtalanul létesíte... Jó híreket kaptak azok a kúttulajdonosok, akik 2016. június 4-e előtt létesítettek engedély nélkül kutakat. Egy jogszabályváltozás miatt ugyanis lehet...
Mandulapánik jelei mutatkoznak Nagy pénz van a mandulában, ami elsősorban Amerikában hódít a farmerek között. Az egyre fogyatkozó vízkészlet miatt azonban sokan aggódni kezdtek, ugy...
Tízmillió köbméter vízzel segítenék az aszály kivé... Tízmillió köbméter vizet tároltak be a közelmúltban többletként a Tisza-tóba, hogy a várható aszályos időszakban ki tudják elégíteni a térségben megnö...
Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekke... Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőz...
Több országrészben is várható vízgazdálkodási fejl... Megújul a vízgazdálkodási rendszer a Jászságban és javítják a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. A jászsági vízgazdálkodás...
Áder János megfúrta a kútfúrásról rendelkező törvé... A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az Országgyűlés által július 20-án elfogadott, ki nem hirdet...