A kukorica étkezési célú felhasználása évről évre növekszik. Jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, miközben takarmányként egyre kevesebbet, 2,3 millió tonnát használnak fel.
A termény ára hosszú ideje tonnánként 43-45 ezer forint körül mozog, a felhasználás szerkezete viszont változik. Mivel a takarmány célra történő felhasználás alacsonyabb, ezért exportra is sok marad, mintegy 1,5 millió tonna. Ez átalakítja a piacot, és megváltoztathatja a termelők hozzáállását.
Nagy mértékben, 25-30 százalékkal elmarad a tavalyi rekordmennyiségtől az idei kukoricatermés Magyarországon, de a minőség továbbra is megfelelő. A hírt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölte a Concordia Közraktár Zrt-re hivatkozva.
Harmadik legnagyobb a magyar Európában
Az EU-ban mintegy 8,7 millió hektáron termelnek kukoricát. Románia (2,58 millió hektár) és Franciaország után (4,46 millió hektár) Magyarország az EU 3. legnagyobb termelője. A kukorica a világ legnagyobb mennyiségben termelt növénye. A kontinensen Magyarország számít a legjelentősebb csemegekukorica-termelő országnak, valamint az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb exportőre. Idehaza a leginkább a szuperédes fajták terjedtek el.
A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint idén 1,03 millió hektáron termeltek kukoricát. Az átlagos hozam hektáronként 6-6,5 tonna, ezért az idei termés 6-6,5 millió tonna lesz, szemben a tavalyi, 8,7 millió tonnával – mondta Halmos Gábor, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója.
A termés minőségére jellemző, hogy a csapadékos években emelkedik a penészes szemek aránya és a toxinfertőzöttség, de a betakarítás első szakaszában a vizsgált toxinszintek megfeleltek a követelményeknek. A belföldi kereskedelemben a tárolás biztonságának elsődleges paramétereit, azaz a nedvességet és a tisztaságot, a dezoxinivalenol (DON), és az aflatoxinok mennyiségét kérik certifikáttal igazolni. Az exportra szánt tételeknél ugyanakkor nem ritka, hogy akár ötféle toxinra is meg kell vizsgálni a terményt. A magyar termés minőségi gondjait nem is annyira a magas toxinszintek veszélyeztetik, az idén inkább a túlzott szárításból eredő hősérült szemek, és a nem megfelelő árumozgatás miatt keletkező törött szemek haladhatják meg az előírt értékeket – mondta Major Andrea, a cégcsoporthoz tartozó Gabona Control igazgatója.
