A szőlőtermelők általában csak panaszkodnak, ha valamilyen állat megjelenik az szőlőültetvény közelében, mivel azok legtöbbször csak kárt okoznak. De vajon minden állat káros, amely megjelenik az ültetvényeinkben, vagy esetleg saját hasznukra is fel tudják őket használni?
Az őzek, a szarvasok vagy a vaddisznók nagy bosszúságot okoznak a szőlészeknek. De a vízhiányos, aszályos időszakban, vagy télen, táplálékhiány esetén a kisebb rágcsálók és a madarak is károsítanak. Szomjúságukat vagy éhségüket a szőlő hajtásainak és termésének rágcsálásával, csipegetésével vagy a kéreg megrágásával enyhítik. Nagy kárt okozva a levert bogyókkal, fürtökkel. Anyagunkat a Magyar Mezőgazdaság cikke alapján állítottuk össze.
A fenntartható módon, környezetkímélően művelt szőlőültetvények nagyon összetett rendszerek, melyben minden egyes tényező kölcsönhatásban áll egymással. A kórokozók közül általában a három, legnagyobb gondot okozó betegséget (peronoszpóra, lisztharmat, botritisz) szokták kiemelni. Azonban rajtuk kívül még számos kórokozó gomba, vírus, baktérium és fitoplazma fordul elő. Ez jellemző a rovarkártevőkre és a gerincesek jelenlétére is. Vannak közöttük károsak, vannak hasznosak és semlegesek is.
Például a gerincesek közül hasznosnak tartják az ületvényekben található madarakat, gyíkokat és békákat. A gyíkok rovarokra és azok lárváira vadásznak, de csigákat és férgeket is esznek. A madarak pedig jelentős szerepet játszanak a kártevő populációk gyérítésében. Különösen akkor, mikor fiókáiknak nagy mennyiségű hernyót, rovart szállítanak a fészekbe. Például a kistermetű füzike átlagosan 6 fiókát nevel egy fészekben, 15 nap alatt akár 1–1,5 kg rovart fog meg. A széncinege a fiókák etetéséhez kisebb hernyókat, míg a sárga rigó a csupasz hernyókat gyűjti össze, a kakukk pedig főleg a hosszú szőrű hernyókat fogyasztja. Önmagukban azonban nem képesek megakadályozni a kártevők tömeges elszaporodását.
A támogatott szőlőültetvény részei a madárodúk
Fontos információ a szőlősgazdáknak, hogy a 61/2009. számú FVM rendelet szabályozza a támogatásban részesített ültetvényben való legalább 6 db, két különböző méretű madárodú kihelyezését. A szőlőterületeken elhelyezett odúk száma ugyanakkor sokszor nincs összefüggésben a területen előforduló fajok számával. Sajnos a kihelyezett odúk minősége, és azok elhelyezése is gyakran kívánnivalót hagy maga után, emiatt azok lakatlanok maradnak.
A biodiverzitás növelésével (melyet elősegíthetünk pl. sorköztakaró gyepkombinációk alkalmazásával) emelkedhet a madarak egyed- és fajszáma a területeken. Ilyenkor ugyanis számos rovar megjelenésére lehet számítani, melyek a madarak számára fontos táplálékforrást jelentenek. Meglepő, de tulajdonképpen a szőlészek által nem kedvelt seregélyek is hasznosak, mert a fiókák etetéséhez rengeteg rovart gyűjtenek össze. A szőlőben az érés idején nem a hazai seregélyek okozzák a károkat, hanem azok a rajok, amelyek augusztus végétől októberig északról délre vándorolnak és a nádasokban éjszakáznak.