Ugyan elsőre sokan férfias ágazatként tekintenek a mezőgazdaságra, mégis bőven akad benne olyan munkakör, amit a gyengébbik nem is tökéletesen el tud látni. A statisztikák alapján pedig az elmúlt évtizedek során emelkedett az arányuk ezen a területen.
Már a kezdetektől fogva végeztek a nők is mezőgazdasági munkát. Először a növények gyűjtögetése, majd kezdetleges földművelés volt a jellemző tevékenységük, s ugyan az öröklési jog aztán némileg hátráltatta a gyengébbik nemet, napjainkban elmondható, hogy nő az arányuk az ágazatban – mondta el Benedek Borbála a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének alelnöke. A kertészmérnök végzettségű családi gazdálkodó hozzátette: az esélyegyenlőség jegyében az EU is kiemelten kezeli a nőket, így aki ebbe a szakmába szeretne belevágni, érdemes figyelnie a különböző pályázatokat.
A gazdák többnyire „a tettek emberei”, így távol áll tőlük a pályázatok bonyolult világa, azonban a falugazdász hálózat és a pályázatíró cégek is a segítségükre vannak. Benedek Borbála a pályakezdőket mindenképp arra biztatja, hogy éljenek ezen lehetőségekkel, ugyanis a szakmai tudás mellett a tőke a legfontosabb, így aki a „nulláról” kezdi, annak mindenképp jól jöhetnek ezen források.
A szakember arról beszélt: igaz, hogy ma már számos modern eszköz segíti az ember munkáját, a fizikai terhelést azonban nehéz elkerülni a mezőgazdaságban. Vannak tevékenységek, melyek épp ezért inkább férfiakra szabottak, de a nők is meg tudják találni a nekik való szerepeket. A szakember elmondta, hogy növényorvosként gond nélkül el tud látni minden ezzel járó feladatot, de lánytestvérei és unokahúgai is megtalálták helyüket a saját gazdaságban, meglátása szerint pedig az erőforrás-menedzsmentben sikeresebbek is a hölgyek.
A Benedek család vállalkozása 20 éve indult a Mátra lábánál. Almát, szamócát, meggyet, málnát és ribizlit termelnek, a munkában pedig az egész család részt vesz. Nyaranta előfordul, hogy akár napi 60-100 ember is megfordul náluk – nem csak helyiek, hanem a környező megyékből is -, így foglalkoztatni tudnak ebben az időszakban olyanokat is, akik máshol nem találnának munkát. A kertészmérnök elárulta, hogy nem csak a növénytermesztésben, hanem a mezőgazdaság másik fő ágában, az állattenyésztésben is folyamatosan munkát lehet teremteni a vidéken élők számára, összességében azonban azt tapasztalja, hogy leginkább azok ‘kaphatóak’ a vidéki mezőgazdasági munkára, akik saját, már működő családi vállalkozásukba szállnak be vagy viszik tovább azt.
‘Gazdaságunkban első sorban alapanyagot termelünk, de feldolgozással is foglalkozunk, főként lekvárt és szörpöt készítünk, amiket aztán télen értékesítünk. Ez utóbbiakra a kereslet is kifejezetten nagy manapság, több budapesti vendéglátóhelyen is jelen vannak termékeink’ – mesélte Benedek Borbála. Hozzátette: ‘Volt egy időszak, amikor 100 százalékos alma- és meggylevet is gyártottunk, melyek kizárólag saját gyümölcsökből, hozzáadott anyagok nélkül készültek, azonban a nagy feldolgozó cégek olyan olcsón vásárolták fel az alapanyagot tőlünk, hogy úgy döntöttünk, ez nem éri meg.’
A gazdálkodó szakember arról is tájékoztatott: termelői piacból már nem csak vidéken, de a fővárosban is sok található. Itt a fogyasztók közvetlen találkozhatnak a termelőkkel, működésük alapelve pedig, hogy jó minőségű árut kínáljanak jó áron.
Vendégünk családjával külföldre is ki-kikacsintgat, de bevallotta, hogy kész termékek terén van még mit tanulniuk, az alapanyagokból pedig romlékonyságuk miatt félkész termékeket is elő kellene állítaniuk a kinti piacokra. Ettől függetlenül úgy látja, hogy a hazai gazdák felkészültsége és színvonala is megfelelő a külföldi viszonylatokhoz képest is.
Benedek Borbála szerint először a nagy élelmiszeripari cégeknek kellene piacot teremteniük akár az EU-n kívül is, és ők tudnák aztán magukkal húzni a mezőgazdaságban tevékenykedő kisebb vállalkozásokat. A külföldi sikerhez azonban elengedhetetlen az adott piac igényeinek ismerete, mely alapján egy pontosan megtervezett folyamatot lehet elindítani – zárta szavait Benedek.
Forrás: infogyor.hu
