Németországban jövőre a glifozát hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek is használhatók lesznek. A Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (BVL) 2024. december 15-ig meghosszabbította a megfelelő termékek engedélyezését. Ehhez kapcsolódik, hogy a gyártók három hónapon belül kérhetik az engedély megújítását is, ha a jövőben is forgalmazni kívánják a növényvédő szereket. Az Európai Bizottság november végén döntött arról, hogy december 16-án 10 évre jóváhagyja a vitatott hatóanyag használatát.
Miután a tagállamok korábban nem tudtak elegendő többséget találni a megújított jóváhagyás mellett vagy az ellen, a döntés az Európai Unióra hárult – írta az Agrárágazat.
Magyar kutatás is segített az eredmény kimutatásában
A glifozát-viták magyar vonatkozású híre volt még 2020-ban, hogy a Szent István Egyetemen (azóta MATE) már több mint egy évtizede zajlott kutatás, majd az annak alapján a világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Environmental Pollution szaklapban megjelent eredmények szerint a glifozát hatóanyag önmagában nem volt káros befolyással egyik, a kutatások során érintett tesztszervezetre sem – írta a lap.
Az Environmental Pollution szaklap 2020. októberi számában megjelent eredmények szerint a glifozát hatóanyag önmagában nem volt káros befolyással egyik tesztszervezetre sem. Ezzel ellentétben az úgynevezett inertnek (semlegesnek) elkönyvelt formázó anyagokat is tartalmazó készítmények közül mindegyik toxikus volt mind az akut, mind a krónikus Aliivibrio fischeri sejttoxicitási tesztben.
Köztük 10 készítmény hormonálisan aktívnak (ösztrogén- és/vagy androgénhatás) bizonyult már a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatban ajánlott alkalmazási koncentrációk tizedében is.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a készítmények toxicitása elsősorban a formázó anyagokkal, valamint a köztük (és a hatóanyag között) fellépő potenciális, egymás tulajdonságait felerősítő, úgynevezett szinergikus hatásokkal van összefüggésben. Sajnálatos tény az is, hogy több készítmény esetében a felhasználók (és a kutatók) számára sincsenek megnevezve ezek a – gyártók által ártalmatlannak titulált formázó anyagok, amelyek jelentősen megnövelhetik a hatóanyagok, illetve a növényvédő szerek veszélyességét – írta a National Geographic.
További vizsgálatokat igényel a helyzet
Összességében megállapítható, hogy a hatóanyagok mellett a különféle segédanyagokat felvonultató készítmények átfogó biológiai hatásvizsgálata és kockázatbecslése is rendkívül sürgető feladat (különösen egy szabadon hozzáférhető peszticid készítmény-csoport esetében), melyhez jelen kutatás új tudományos eredményeivel hozzá tud járulni.
Azt már a Greendex írta meg 2021-ben, hogy a glifozát a legnagyobb mennyiségben felhasznált, levélen keresztül felszívódó, totális hatású gyomirtó szer, amelyet szántóföldön, kertészeti kultúrákban, kiskertekben, városi területeken, utak és vasúti töltések mentén egyaránt széles körben használnak gyom- és cserjeirtása, valamint állományszárításra.
A glifozát rendkívül hatékony, „mindent visz” típusú gyomirtó szer, amely Magyarországon 2014 óta vezeti a növényvédőszer-hatóanyagok forgalmazási listáját. Mindenféle mezőgazdasági területre hektáronként átlagosan 0,3 kilogramm jut belőle, de a kiskertekben is igen népszerű, mert a „folyékony kapa” könnyű és derékfájásmentes megoldást kínál a gyomok ellen.
A glifozát veszélyei
A korábban veszélytelennek tartott gyomirtó körüli kérdőjelek 2015-ben kezdtek igazán gyülekezni. Amikor a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a „valószínűleg humán rákkeltő” kategóriába sorolta a glifozátot. Az, hogy akár közvetlenül is rákkeltő hatású lehet, máig vita tárgya. Sokatmondó tény azonban, hogy 2020-ban a Monsanto-t felvásárló – így a korábban indult pereket is megöröklő – Bayer elképesztően nagy értékű, 10,9 milliárd dolláros kártérítési megállapodást kötött több t10 ezer daganatos betegségben szenvedő amerikaival.
Persze a gyomirtószer-használat mértéke az Egyesült Államokban jelentősen eltér az európai átlagtól, azonban egy ilyen mérgező hatóanyag esetében nem csak a közvetlen rákkeltő hatás vagy a direkt toxicitás jelenthet problémát – írta a cikk.
