Jóval több terméket forgalmazott a műtrágyapiac a tavalyinál. A termelők által vett műtrágyák nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 474 ezer tonna volt. Ez 76 ezer tonnával, vagyis 19,2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi.
2017 első három negyedévében közel 20 százalékkal több nitrogén-foszfor-kálium hatóanyag-tartalmú műtrágyát szórtak ki a földekre a gazdálkodók, mint egy évvel korábban. Segítette a forgalomnövekedést az árcsökkenés is.
A műtrágya-forgalmazók 1,3 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2017 első három negyedévében – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentésében. Az információt a Világgazdaság közölte.
Nőtt az eladott mennyiség és a hatóanyag-tartalom is
Az így eladott mennyiség 17,7 százalékkal lépte túl az egy évvel korábbit. A műtrágyaárak átlagosan 9,5 százalékkal csökkentek. A műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 100 milliárd forint volt, ami 3 százalékkal magasabb a 2016. első három negyedévi értéknél.
A mezőgazdasági termelők által vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 474 ezer tonna volt 2017 első három negyedévében. Ez 76 ezer tonnával, vagyis 19,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbihoz képest. A nitrogén hatóanyag-tartalom 17, a foszfor- 31, a kálium- pedig 18 százalékkal haladta meg az előző évit.
Változott az eladott műtrágya fajtáinak aránya is
Közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek 1 millió 321 ezer tonna műtrágyát adtak el. Ebből 956 ezer tonna egykomponensű, 365 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya 72-28 volt 2017 első három negyedévében. Egy évvel korábban ez az arány 76-24 volt. Az elmúlt négy év első három negyedévi értékesítésének átlagához viszonyítva a teljes műtrágya-értékesítés 3 százalékkal növekedett. Az egykomponensű nitrogén- 6, az egykomponensű foszforműtrágyák forgalma pedig 59 százalékkal csökkent. Az egykomponensű kálium értékesítése ugyanakkor 1 százalékkal, az összetett műtrágyák forgalma pedig 17 százalékkal emelkedett 2017 első három negyedévében a 2013–2016-os évek átlagához mérve.
Ősszel az összetett műtrágyákat vitték jobban
Az év harmadik negyedévében az összetett műtrágyák értékesítése lendült fel, míg az első és második negyedévben a forgalom alakulását az egykomponensű műtrágyák, azon belül az egyszerű nitrogénműtrágyák forgalma határozza meg. Az idei első fél évben az értékesített összes műtrágya 81 százaléka volt egyszerű nitrogénműtrágya, és mindösszesen 18 százalék volt összetett műtrágya. A harmadik negyedévben az értékesítés 44 százalékát adták az összetett műtrágyák. Az egyszerű foszfor-, valamint az egyszerű káliumműtrágyák iránti kereslet is élénkebb volt. Részesedésük 0,1, illetve 6 százalékot ért el. Az egyszerű nitrogénműtrágyák részesedése 50 százalék volt.
A műtrágyaárak a 2017 első félévi növekedés után újra csökkenni kezdtek, és elérték a 2010. évi árszintet. A 2017. év harmadik negyedévében legjobban a mészammon-salétrom átlagára esett. Ezzel 18 százalékkal lett alacsonyabb, mint a második negyedévben. A szuperfoszfát átlagára 4 százalékkal mérséklődött, a kálium-klorid ára 2,1, az NPK 15-15-15 ára 2,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
Több tényező is befolyásolta a műtrágyapiac helyzetét
A műtrágya-felhasználás számára kedvező környezetet teremtett, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje 3,4 százalékkal növekedett, miközben a termelés ráfordításainak árszintje 0,7 százalékkal mérséklődött 2017 első három negyedévében. A termeléshez közvetlenül használt anyagok körében az energia és a kenőanyagok ára 6,4 százalékkal emelkedett, míg a műtrágya ára 9,5 százalékkal, a takarmányárak pedig 5,1 százalékkal csökkentek. A növényvédő szerek ára változatlan maradt az előző évihez képest.
Műtrágyával élelmiszer, élelmiszerből műtrágya
Korábban itt számoltunk be arról, hogy az élelmiszerhulladék felhasználásával csökkentenék az egyre nagyobb mértékű pazarlást az Egyesült Államokban. Ehhez egy olyan technológiát szabadalmaztattak, amellyel a felesleges élelmiszerekből folyékony műtrágyát állíthatnak elő.
