Magyar vetőmagokkal fejlődhet nagyot a ghánai mintafarm

Akár a kétszeresére is növelhető a nyugat-afrikai országban előállított élelmiszer mennyisége megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szerint. Ezért mintafarmot létesítettek az afrikai országban. A ghánai mintafarm magyar vetőmagokat és termesztéstechnológiát használ majd.

Megérkeztek a magyar vetőmagok arra a növény-és állattenyésztési együttműködést megindító mintafarmra, aminek létrehozásáról idén június 20-án a 3. Budapest Afrika Fórumon írt alá együttműködési megállapodást Gyuricza Csaba NAIK-főigazgató a ghánai Dodowa-régió képviselőjével, Bernard Tetteh-el. A hírt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ honlapja írta meg.

A ghánai mintafarm hamarosan megszületik, ahol afrikai körülmények között bizonyíthatnak a magyar vetőmagok - Fotó: NAIK
A ghánai mintafarm hamarosan megszületik, ahol afrikai körülmények között bizonyíthatnak a magyar vetőmagok – Fotó: NAIK

A magyar termesztési technológiát használó mintafarm egy kutatási célokat szolgáló gazdaság. A NAIK szakértői főleg a növénytermesztés és a növénynemesítés terén végeztek tényfeltáró kutatómunkát 2018 márciusában. Ezekre a vizsgálatokra alapozva meghatározták azokat az irányokat, amelyek mentén célszerű a partnerekkel együttműködéseket indítani, továbbá ajánlásokat dolgoztak ki különböző termények ghánai termesztési technológiájára. A javaslatok, illetve a ghánai fél igényeinek megfelelve a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya elkészítette és kiküldte az első vetőmag csomagját Ghánába. A mintafarmot a magok elvetését követően a tervek szerint szeptemberben adják át. A gazdaság kialakításában és formálásában a NAIK mellett a gödöllői Szent István Egyetemen Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretén belül mezőgazdasági tanulmányait folytató néhány hallgató és szakoktató is részt vesz.

A NAIK kapcsolatai hagyományosan jók az afrikai országokkal

A ghánai-magyar együttműködés egyik fontos mérföldköve volt, amikor 2017-ben a két ország külügyminisztereinek jelenlétében írt alá megállapodást a NAIK és ghánai partnerszervezete. A munka azóta új szintre lépett, ennek egyik bizonyítéka, hogy elkezdődtek az előkészületek fiatal ghánai kutatók több hónapos fogadására, illetve magyar kutatók ghánai szakmai tanulmányútjára. A tanulmányutak és a jövőbeni közös munka fő területei a paradicsom, a gabona – főként a kukorica – a halászati együttműködések, továbbá a mezőgazdasági szaporítóanyagok magyar exportja lehet – jelentette ki korábban Gyuricza Csaba főigazgató. Korábban ebben az anyagunkban számoltunk be arról, hogy bővítjük a mezőgazdasági kapcsolatokat Afrikával.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Megújult a kecskeméti szőlész-borász kutatóintézet... Mintegy 30 millió forintból megújult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet-Kecskeméti Kutató Állo...
Külföldön is a magyar búzát keresik A magyar gabonatermesztés híres arról, hogy időről időre új búzafajtákat nemesít ki. Ezeket később a gazdálkodók előszeretettel vetik területükre, sőt...
EXPO 2017: Százezres látogatószámmal zárt a NAIK a... Véget ért Kazahsztán fővárosában, Asztanában az „EXPO 2017” világkiállítás, amit a jövő energiája jegyében rendeztek. A három hónapig tartó rendezvény...
Van működő magyar megoldás a hő- és szárazságstres... Jól termő, stabil és ellenálló kukoricák, szóják, napraforgó és cirok. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tagjaként tevékenykedő Gab...
Elindult a mezőgazdasági tudást és az oktatást seg... A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárminisztérium elindította a Gödöllői Program elnevezésű együttműködést, amelynek célja az agrá...
Budapestre látogatott Afrika: bővítjük a mezőgazda... Az 55 tagú Afrikai Unió számos országából érkeztek magas rangú vendégek a harmadik Budapest Afrika Fórum rendezvényre, aminek témája ezúttal a mezőgaz...