A kukorica nemesítésével és szárazságtűrésével kapcsolatban tart majd előadást a Magro.hu Kukorica és Búza Konferenciasorozatán Pintér János agrármérnök, növényorvos, a KWS Magyarország Kft. termékmenedzsere. Előadásában bemutatja a gazdálkodók számára az egyik legnagyobb jelenkori kihívást jelentő hőség- és szárazságstressztűrés témakörét a kukorica esetében, valamint ismerteti az erre kidolgozott megoldási javaslatot. A szakemberrel a nemesítés helyzetéről beszéltünk. A konferencia részleteiről a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/
Milyen problémákkal néznek szembe a gazdák?
A régmúlt mezőgazdasági hagyományait érdemes lenne újraértelmezni, és a jelenbe adaptálni. Az elődeink tisztában voltak az adott területek tulajdonságaival, és ezek alapján tudatosan, alaposan és fenntarthatóan gazdálkodtak. Az intenzív gazdálkodásban az 50-es évektől kezdődő, 80-as évekre kicsúcsosodó irreális termesztési elvárások nem tartottak lépést a környezet változásával. Amikor aztán a túlzott termelést támogató inputoknak a mennyisége és minősége vagy csökkent, vagy átalakult, olyan depresszív terméscsökkenést eredményezett az elmúlt 10 évben, amiért a környezeti változásokat okolják.
 |
Pintér János a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett agrármérnök szakon, majd később elvégezte a növényorvosi mesterképzést is. Közel 20 éve a kutatás-fejlesztés (szülővonalak nemesítése és szelekciója, majd termékfejlesztés) területén dolgozik. Előadásában bemutatja a gazdák számára az egyik legnagyobb jelenkori kihívást jelentő hőség- és szárazságstressztűrés témakörét a kukorica esetében, valamint ismerteti az erre kidolgozott megoldási javaslatot. |
Hogyan válaszoltak a kihívásokra a nemesítők?
A genetikai fejlődés emellett természetesen előrehaladt. A három fő növény, a repce, a kukorica és a napraforgó esetében a genetikai tudást tekintve mostanra az összes nemesítőház gyakorlatilag egy szinten van. Ma már százalékokban, 10 kilókban, maximum 100 kilóban mérhető az a terméskülönbség, amit a genetikai háttér tud nyújtani. A nagyon fontos eleme a termésszintnek már nem ez, hanem a környezeti háttér lesz.
Miért lesz érdemes az Ön előadását meghallgatni?
Fontos elemezni a környezeti paramétereket. Ilyenek a régió mikroklimatikus adatai, talajtípusai és időjárása. Az előadásomban inkább a klimatikus viszonyok, és az azokból következő bármilyen többlet-, illetve negatív hatásokat fogom bemutatni. A kukorica esetében ez három fázist érint majd: a virágzás előtti, a közbeni és az utáni időszakot.
Mindegyiknél egy olyan csomagot ajánlok a konferencia látogatóinak, ami talán ráébreszti őket arra, hogyan érdemes az adott termelési szinten eszközöket használni. Hogyan lehet akár egy tőszám változtatással, akár egy helyes vetésidővel még jobbá tenni a termést.
Mennyire nyitottak erre a gazdák?
A termelőközönség már egy tanulási folyamatban van, vagy éppen túl van ezen. Elfogadják azokat a tanácsokat, amiket a nemesítők adnak. Nagyon sokáig az volt jellemző, hogy a termelő inkább a saját tapasztalata, a jól bevált szokásai alapján döntött. Ez most már változott. Megértették, hogy a rendszereket együtt kell nézni, hogy a lehető legmagasabb termésszintet lehessen hozni. Ebben szeretnénk segíteni őket.
Mik voltak az elmúlt időszak nemesítési tapasztalatai?
Nagyon ijesztő, de azt kell mondjam, hogy ami a gazdáknak rossz, az sajnos a termékfejlesztőnek és a nemesítőnek jó. Ugyanis ezek azok az időszakok, amikor a szelekciót a legjobban végre tudjuk hajtani. Az elmúlt 15-17 év nagyjából fele-fele arányban volt aszályos és csapadékos. Érdemes lenne egy 10 éves távlatban megfogalmazni egy javaslatot, de a nemesítőházak sokkal gyorsabban váltják az ajánlataikat, alkalmazkodnak a termelői igényekhez. A cél az, hogy megtaláljuk azokat a hibrideket, amelyek a legnagyobb szélsőségek között is a legjobb, legstabilabb eredményeket tudják hozni. Ezeket készülök bemutatni az előadásban is.
Tudjon meg még többet a kukorica hőség- és szárazságstressztűréséről és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra 2017. december 14-én a Kaposvári Egyetemre vagy 2018. január 18-án a Debreceni Egyetemre, ahol 19 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.
További információ a programokról, jelentkezési lehetőség valamint részletek a kisorsolásra váró nyereményekről az alábbi oldalon:
https://www.magro.hu/konferencia/
Főtámogatók:
Szakmai partnereink:
Előadó partnereink:
