Számos aggodalmat fogalmaznak meg a visegrádi országok (V4) a 2020 utáni új uniós Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódóan. Azzal egyetértenek, hogy az erős KAP-nak meg kell maradnia, de problémák lehetnek az egyszerűsítéssel, az úgynevezett termeléshez kötött támogatásokkal és a zöldítéssel is. Azt pedig V4-ek elfogadhatatlannak tartják, hogy Brüsszel pénzeket más célokra csoportosítson át a KAP 2020 utáni időszakában.
A Közös Agrárpolitikának a 2020 utáni új uniós költségvetési ciklusban is erős, kétpilléres rendszeren kell nyugodnia – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a V4-ek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) parlamenti mezőgazdasági bizottságainak budapesti ülését követően. továbbra is az I-es pillérben jelennek meg a közvetlen és a piaci támogatások, míg a II-es pillér a vidékfejlesztési, társfinanszírozott programok támogatására szánt összegeket tartalmazza majd – számolt be róla az Agrárszektor.
Egyszerűsítés és stratégiai tervek, aggályok
Aggodalmat vált ki ugyanakkor az, hogy egyszerűsödik-e a támogatási rendszer. Az államtitkár szerint minden tagország azt szeretné, ha az adminisztrációs terhek csökkennének. Azonban az Európai Bizottság jelenlegi javaslatában most olyan változások körvonalazódnak, amelyek nem ebbe az irányba mutatnak. A testület tervezete szerint például a tagállamoknak mindkét pillérre stratégiai tervet kellene készíteniük, amelyre eddig csak a II-esben volt szükség. Az I-es pilléres támogatásokat viszont éves szinten, rövidtávon igénylik a gazdák, illetve fizetik ki a tagállami ügynökségek, ezért a stratégiai tervre irányuló tárgyalási folyamat lassíthatja a kifizetéseket és növelheti az adminisztrációt – hangsúlyozta Czerván György.
Változik a zöldítés és a termeléshez kötött támogatás is?
Gondot okozhatnak a termeléshez kötött támogatások is, mivel ez a témakör a 2020 utáni KAP-ról szóló, hivatalos bizottsági közleményben nem szerepel. Magyarország számára ez a kérdés azért is lényeges, mert az unió által engedélyezett legnagyobb mértékben Magyarország használja ki a termeléshez kötött támogatási lehetőséget, évi mintegy 61 milliárd forint értékben. Várhatóan változik a zöldítési jogcím is, amely a mai formájában meg is szűnik. 2020-tól minden környezetvédelmi és természetvédelmi feltételrendszer más támogatások feltételrendszerébe foglalva jelenne meg. Ez pedig Czerván György szerint szintén aggodalomra ad okot, mivel megvan annak a lehetősége, hogy bonyolultabb lesz a támogatási rendszer és növekszik az adminisztráció.
Ez lesz a tárgyalás menetrendje a KAP 2020 utáni ciklusához
A 2020 utáni KAP-pal kapcsolatban az uniós szakbizottságok februárban tárgyaltak a közvetlen támogatásokról, márciusban pedig a vidékfejlesztési forrásokról tartanak megbeszéléseket. Áprilisban már az állam- és kormányfők döntenek az EU 2020 utáni költségvetéséről, így ezután derül ki az is, mekkora lesz az agrárbüdzsé. A részletszabályokat ezután dolgozzák ki, és azokat várhatóan 2019 első negyedévére véglegesítik. A V4-ek csak olyan többletvállalásokat tartanak elfogadhatónak az új KAP-ban, amelyeket a gazdák befolyásolni tudnak. A csoport – hangsúlyozta az államtitkár – elvárja, hogy a többletvállalásokhoz többletforrások is kapcsolódjanak. Azokat az elképzelések pedig, amelyek az agrárpénzek egy részét más uniós politikai célokra csoportosítanák át, a V4-ek teljesen elutasítják.
