Legalább kettő, legfeljebb tíz ingyenmalac érkezhet a román kormánytól azokhoz az állattenyésztőkhöz, akik bizonyos feltételek mellett vállalják a mangalica és a báznai sertésfajták hizlalását.
A kormányhatározat szerint ingyenmalac járhat a feltételeket teljesítőknek
Elfogadták a báznai és mangalica sertések tenyésztésének fellendítését szolgáló De minimis-támogatásra vonatkozó kormányhatározatot. Már zajlik a báznai és mangalica sertések tenyésztőinek összeírása.
A csekély összegű támogatási programhoz a sertéstenyésztők és a húsfeldolgozók egyaránt csatlatkozhatnak. Fontos, hogy ezt a kormányhatározat hatályba lépésétől számított 90 napon belül megtegyék. Az erre vonatkozó kérvényeket pedig a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon adhatják le.
Több, mint 300 millió forint támogatást kap az ingyenmalac ötlete
Az állami támogatást három évig tervezi fenntartani a kormány, idén 4,6 millió lejt (306,7 millió forint) különítettek el erre a tenyésztési és fajtamegőrzési célra.
De mi éri meg benne az országnak?
A tenyésztőknek szerződést kell kötniük valamelyik húsfeldolgozóval, és ennek értelmében a legkevesebb 130 kilósra hizlalt mangalica és báznai sertésállomány felét előre meghatározott áron át kell adniuk nekik. a másik felével saját belátásuk szerint dönthetnek.
A kormány azért döntött az állami támogatás biztosításáról, mert jelenleg kicsi a romániai mangalica és a báznai állomány. A tenyésztők többsége lemondott erről a két fajtáról, és szeretnék gyarapítani a számukat. A hírről az Erdély.ma oldalon számoltak be.
A kormányprogramról Petre Daea román mezőgazdasági miniszter beszélt korábban Gyulafehérváron – írta tavaly a 444.hu oldal.
A miniszter szerint a tenyésztők nagy része az elmúlt időszakban sajnos felhagyott a két fajta tenyésztéséről, azonban szerencsére voltak olyan lelkes állattartók is, akik megőrizték ezeket.
Most kicsi a báznai- és mangalicaállomány, de a kormány részéről érkező támogatással minden bizonnyal gyarapodni fog – mondta. A két hagyományos sertésfajtát a kisgazdaságokban nevelhetik majd a gazdák. Mindezt olyan takarmányozással, amit a kimondottan ezekkel a fajtákkal foglalkozó tenyésztők javasolnak.
Mangalica és báznai fajta
A mangalica zsírsertés az egyetlen magyar őshonos sertésfajta, amelyik az 1800-as években jött létre. Virágkorát az 1950-es évekig élte. A fogyasztói szokások megváltozása és az orosz hússertések elterjedése miatt az 1960-as évekre elvesztette a jelentőségét. Emiatt az egyedszám rohamosan csökkenni kezdett. 1991-ben a mangalica a kihalás szélére jutott és kevesebb, mint 200 tenyészállat volt belőle az egész világon.
A báznai – fekete, első lábai körül és afölött keresztbe világos csíkot viselő – sertésfajtát a mangalica kocák és a berkshire kanok keresztezésével tenyésztették ki 1872-től a Szeben megyei Báznán. A mangalicánál jobb hústermelésre képes fajtát hamar megszerették, főként Medgyes, Segesvár, Szeben, Fogaras környékén – olvasható a Székelyhon.ro oldalon.
