Két új gén hatására bizonyos molyok világítanak a sötétben, és megsemmisítik saját populációjukat. A káposztamolyról van szó, mely rovarok első, géntechnológiával módosított hímeit kiengedték a természetbe az Egyesült Államokban.
A káposztamoly (Plutella xylostella) a világ egyik legrettegettebb kártevője, bár Magyarországon jelenléte szerencsére nem számottevő. A lárvák a karfiol, a káposzta, a brokkoli és a repce leveleivel táplálkoznak. A rovar meglepően gyorsan alkalmazkodik az összes új peszticidtípushoz. A káposztamoly okozta éves károk becsült összege eléri az évi öt milliárd dollárt – írja a Frontiers in Bioengineering and Biotechnology.
Az amerikai és brit tudósok biotechnológiai fejlesztésnek köszönhetően várhatóan csökkenni fog ezen mezőgazdasági kártevők száma.
A szakemberek két új gént adtak a molyok génszerkezetéhez. Az egyiket csak a géntechnológiával módosított (GM) hímek utódai tartalmazzák, ami minden újszülött nőstény halálához vezet. A gén a hím vonalon keresztül terjed, és a GM-rovarokból született összes hím sem lesz képes nőstény utódra.
Egy vörös fluoreszcens fehérjét kódoló másik génre csak a GM-molyok azonosításához volt szükség.
A tudósok által kifejlesztett modell kezelhető és önkorlátozó. Mivel a káposztamoly utódainak magas a halálozási aránya , a tudósok szerint a halálos gén több generáció után eltűnik, ha új GM- hímeket nem szabadítanak fel minden alkalommal.
A New York államban 2017. augusztusban és szeptemberben végzett tesztkísérletek során a kutatók hatszor engedték el a GM-molyokat a természetbe, mindegyik esetben 1000-2500 egyedszámban. A tudósok szerint a GM-hímek az első szezonban vadon éltek és sikeresen versenyeztek a vad hímekkel a nőstényekkel történő párosodásért.
A várakozások szerint több generáció alatt a GM-rovarok a területen teljesen eltűnhetnek.
