Papír alapúból fokozatosan digitálissá alakítja tűzvédelmi eszközeinek nyilvántartását a Debreceni Egyetem. A korszerű szoftveres megoldásra nagyrészt ebben az évben áll át az intézmény – derült ki egyebek mellett a Debreceni Egyetem Műszaki Karán tartott a tűzvédelemről szóló konferencián, amelyen több mint 50 nagyvállalat és intézmény EHS-vezetői vettek részt. Főként a környezet- és munkavédelemmel, a foglalkozásegészségüggyel és iparbiztonsággal foglalkozók, valamint az épületüzemeltetők hasznosíthatják az elhangzottakat a gyakorlatban.
A tűzvédelmi szakmai napon hét előadás hangzott el, melyeket elsősorban EHS szektorban dolgozók, vagyis a környezet- és munkavédelemmel, foglalkozásegészségüggyel és iparbiztonsággal foglalkozók, valamint épületüzemeltetők követtek. Egyebek mellett arról esett szó, hogy mit és hogyan ellenőriz a tűzvédelmi hatóság, az épület fenntartóknak milyen a tűzvédelem témájával összefüggő ellenőrzési és karbantartási kötelezettségeik vannak, valamint beszéltek az ezzel kapcsolatos esetleges biztosítási, polgárjogi, büntetőjogi, illetve kártérítési következményekről is. A Debreceni Egyetem cikkét szemléztük.
A tűzvédelem oktatásának gyakorlata
Kocsis Dénes László, a rendezvény szervező DE Műszaki Kar (MK) Környezetmérnöki Tanszék vezetője az egyetem weboldalának elmondta: az EHS-szakemberképzést az országban elsőként a DE akkreditáltatta és vezette be 2017-ben. A mai napig itt oktatják a legtöbb szakembert, napjainkig több mint 300-an szereztek a területen diplomát az intézményben. Más hazai egyetemek EHS-képzései is a debreceni tematika szerint működnek – tette hozzá a tanszékvezető.
Az EHS-oktatást ipari, piaci igényekre reagálva hoztuk létre. A Debreceni Egyetemen végzettek azóta is visszaigazolják, hogy jó döntést hoztunk hat éve, valóban szükség van erre. Ma is olyan nagy a hiány az EHS-szakemberekből, hogy a képzésben végzettek válogatni tudnak a munkahelyek között – fogalmazott Kocsis Dénes László.
A konferencián tartott előadásában a Debreceni Egyetem biztonsági főigazgatója, Kovács Ferenc elmondta: a felsőoktatási intézmény összesen 554 épülettel rendelkezik, melyek együttes alapterülete csaknem 645 ezer négyzetméter. Ahhoz, hogy ezek az ingatlanok megfeleljenek a tűzvédelmi előírásoknak a DE illetékes munkatársai
- 3 600 tűzoltókészüléket,
- csaknem ezer tűzgátló ajtót,
- 300 fali tűzcsapot,
- 100 földfeletti tűzcsapot, valamint
- 50 ezer tűzjelző érzékelő berendezést tartanak karban, illetve cserélnek rendszeresen.
A kötelezettség és az ellenőrzések
A tűzvédelmi eszközök működtetése minden vállalatnak és intézménynek kötelessége. Ezek karbantartásáról pontos és részletes dokumentációkat kell vezetni, melyek sokszor rendkívül időigényes feladatok. Ráadásul ezt a munkát a tűzvédelmi hatóság, auditorok, minőségellenőrök, biztosítók ellenőrzik, adott esetben szankcionálják is – magyarázta a szakmai napon a fiREG Kft. fejlesztési vezetője.
Digitalizáció a tűzvédelemben
Fekete Attila szerint ezek egyszerűsítésére 2017-ben egy olyan digitális tűzvédelmi nyilvántartó szoftvert hoztak létre, amely radikálisan lecsökkenti a papír mennyiségét és hatékonyabbá teszi a tűzvédelmi eszközök karbantartásának dokumentálását. Elsőként az autó- és a gyógyszeripar, majd az intézmények, létesítményfenntartók választották ezt a korszerű formát, mely megoldás azóta is gyorsan terjed. Ez annak is köszönhető, hogy 2020-ban elfogadták azt a jogszabályt, amely szerint már nem szükséges papíron vezetni a nyilvántartásokat, azok elektronikusan is rögzíthetők.
A Debreceni Egyetem is szerződött a céggel tavaly szeptemberben, 500 eszközre vonatkozó liszenszet vásárolt az intézmény. A kedvező tapasztalatok nyomán erre az évre már kétezer ilyen matricát igényeltek a DE tűzvédelemmel foglalkozó szakemberei – írták.
