Mesterséges intelligenciával figyelik meg a baromfiak bélrendszerét – megvan rá a finanszírozás

A brojlerek precíziós tenyésztésében a fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia kimutatására, valamint az új terápiák támogatására szolgáló kutatás egy 11,5 millió fontos brit kormányzati beruházás egy részét kapja. A Tania Dottorini, a Nottinghami Egyetem docense által vezetett új megközelítés a bélmikrobiom mesterséges intelligencia és omika segítségével történő megfigyelését foglalja magában.

Dottorini kutatási témái közé tartozik az új informatikai, gépi tanulási és (mesterséges) intelligens megoldások kifejlesztése a fertőző betegségek megértéséhez és diagnosztizálásához mind az állatoknál, mind az embereknél, valamint az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának és terjedésének tanulmányozásához.

A teljes genomszekvenálás és a génmegosztási hálózat gépi tanulással támogatott elemzése azonosítja az antibiotikum-rezisztencia megosztását az állatok, az emberek és a környezet közöt
A teljes genomszekvenálás és a génmegosztási hálózat gépi tanulással támogatott elemzése azonosítja az antibiotikum-rezisztencia megosztását az állatok, az emberek és a környezet közöt (Fotó: Pixabay)

Kutatásai gyakran magukban foglalják a különböző tudományágak és ismeretek egyesítését prediktív modellek kifejlesztése és adatbányászati feladatok megoldása érdekében olyan forgatókönyvekben, amelyek az omikai technológiákból (genomika, transzkriptomika, proteomika) származó nagyméretű adatelemzést foglalnak magukban.

Antimikrobás szereknek ellenálló E. coli baktériumok

Legutóbbi, a PLoS Computational Biology folyóiratban tavaly közzétett kutatásában kínai tudósokkal együttműködve longitudinális vizsgálatot végzett egy nagyüzemi baromfifarmon Kínában. A tanulmány az antimikrobiális szereknek ellenálló E. coli baktériumok és antimikrobiális rezisztenciagének (ARG) megjelenését és az emberekre való átterjedését vizsgálta.

A teljes genomszekvenálás és a génmegosztási hálózat gépi tanulással támogatott elemzése azonosítja az antibiotikum-rezisztencia megosztását az állatok, az emberek és a környezet között az érintett állattenyésztésben a teljes genom filogenetikai elemzése és az egynukleotid-polimorfizmusokon (SNP-k) alapuló hálózatelemzés segítségével.

Multidrog-rezisztencia profilok

A kutatók nagymértékben összefüggő, nem patogén és patogén E.coli törzseket találtak, amelyek filogenetikai keveredéssel és a közös multidrog-rezisztenciaprofilok nagy gyakoriságával rendelkeznek az állatállomány, az ember és a környezet között.

A tudományos, ipari és politikai döntéshozókkal közösen kidolgozott finanszírozási irányvonal célja olyan innovatív, gazdaságon belüli megoldások kidolgozása, amelyek enyhítik az endemikus betegségek hatását az Egyesült Királyság állattenyésztési ágazatára, és nagy hangsúlyt fektetnek a digitális mezőgazdaságra és a gépi tanulásra.

A gazdálkodók, állatorvosok és kutatók összefogása

Christine Middlemiss, az Egyesült Királyság főállatorvosa üdvözölte a finanszírozást a támogatás második szakaszát -, mondván, hogy az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett a gazdákkal való együttműködés mellett a fertőző állatbetegségek leküzdése érdekében: „Ez a finanszírozás összehozza a gazdálkodókat, állatorvosokat és kutatókat, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki és teszteljenek a gazdaságokban a legsúlyosabb állategészségügyi kihívások közül néhányra, és ezzel valódi változást érjenek el az Egyesült Királyság állatállományának egészsége és jóléte szempontjából” – tette hozzá.

A pénzügyi támogatásban részesülő baromfiprojektek közé tartoznak még a következők:

  • A tojástermelés visszaesésének megelőzése az Egyesült Királyságban a szabadtartású állományokban: a gazdálkodási gyakorlatok, az állomány társfertőzései és az immunitás közötti kölcsönhatások megértése. Ezt a projektet Dr. Kannan Ganapathy vezeti a Liverpooli Egyetemen.
  • A társfertőzések hatása a Marek-kórra a baromfiállományban és új rekombináns Marek-kór vírusvektor-vakcinák kifejlesztése. A vezető kutató a Pirbright Intézetben dolgozó Dr. Yongxui Yao.

Guy Poppy professzor, a Biotechnológiai és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsának ideiglenes ügyvezető elnöke elmondta, hogy a brit állattenyésztési ágazatban előforduló endemikus betegségek jelentős kihívást jelentenek az állatjólét, a termelékenység és a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

„A tudományos élet, az ipar és a végfelhasználók közös szakértelmének egyesítésével biztosak vagyunk abban, hogy ez a kezdeményezés úttörő eredményeket fog elérni a betegségek elleni védekezésben, elősegítve az egészségesebb és termelékenyebb állattenyésztési ágazatot” – tette hozzá.

(Forrás: poultryworld.net)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Baromfi kisokos Mit eszik a baromfi? Hogy neveljem fel helyesen a tyúkokat, libákat, pulykákat, kacsákat? Hogyan lesz szép sárga bőrszíne a csirkének? Mitől tehetem m...
Rendőrből gazdálkodó Srej Ferenc nyugdíjas rendőr a családja ellátását biztosítja: szárnyasok tenyésztésébe és nevelésébe fogott Hatvanban. A Hatvani Rendőrkapitányság eg...
Mutáns tojásról beszél a Facebook Előfordul, hogy a szokásos tojás helyett kicsit nyúltabbat talál a gazda a fészekben, de amivel most találkozott egy termelő, arra még nem volt példa....
Idén is megünnepeltük a baromfikat! A baromfiágazat kiemelten fontos szerepet tölt be a hazai állattenyésztésben, ezért 2010-ben jött létre magyar kezdeményezésre a Baromfi Világnapja öt...
Nehézségek után felemelkedőben a francia baromfiág... Az Amerikai Egyesült Államokban az év eddigi szakaszában több csirkehúst állítottak elő, mint egy évvel korábban és a továbbiakban is erősödés várható...
Állatjóléti támogatást lehet igényelni baromfitart... Jó hírt kaptak a baromfitartók, ugyanis támogatás ütheti a markukat! Júniusban lehet benyújtani az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a ...