Szükséghelyzeti engedélyekről és kertészeti támogatásokról is szólt a Magyar Paprika Napja

Kilencedik alkalommal rendezte meg a Magyar Paprika Napját a FruitVeB. A szakmai eseményen bemutatták a magyar paprikatermesztés, -értékesítés és -fogyasztás hagyományait, az ágazat aktuális gondjait és a fejlődési lehetőségeket. 2020-ban a Magyar Paprika Napja rendezvénynek ismét a magyar paprikahajtatás fellegvárának számító Szentes városa adott otthont. A komplex integrált termesztés jelentősége, eredményei és gondjai a paprikahajtatásban című napon nagy volt az érdeklődés, több 100 szakmabeli hallgatta meg az előadásokat.

A FruitVeB riportját szemléztük. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke köszöntő beszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a 2020. év első felében ugyan a megszokott problémákon kívül a COVID-19 járvány miatt extra nehézségekkel szembesült az ágazat. A stabil termelési háttérnek köszönhetően az értékesítési integráció – a TÉSZ – kiállta a próbát. Bebizonyosodott, hogy minőségi árura a hazai és a régiós piacokon még a terhelt időszakban is szükség van, mert a TÉSZ termékei vevőre találtak. A versenyképesség megőrzése és javítása kiemelten fontos feladatok, ezekhez további fejlesztéseket végrehajtását tervezik. A megvalósításhoz pályázati forrásból származó támogatásra is számítanak. Jól látszik, hogy a közép-európai régió fontos a kiskereskedelmi láncok számára, ezért a jövőben a termelés és a logisztika integrációjának fejlesztése a legfontosabb feladat – mondta.

Számos hasznos szakmai információt osztottak meg a Magyar Paprika Napja alkalmából Szentesen - képünk illusztráció
Számos hasznos szakmai információt osztottak meg a Magyar Paprika Napja alkalmából Szentesen – képünk illusztráció

A fejlesztésekről és a támogatásokról is szólt a Magyar Paprika Napja

Az első előadó dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a „A zöldséghajtatás fejlesztési tendenciái, lehetőségei a vidékfejlesztési pályázatok tükrében” című előadásának bevezetőjében ismertette a kertészeti termelés jelenlegi helyzetét. A politikus kiemelte a hajtató kertészet szerepét a hazai frisspiaci zöldségellátásban, majd elmondta, hogy a korábbi Vidékfejlesztési Program kertészeti kiírásainak eredményeként hazánkban eddig 79 hektár új növényházi felület létesült. Októberben új pályázati lehetőség nyílik a kertészek számára. A VP – Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás már augusztus végén megjelent 30 milliárd forint keretösszeggel. Az elnyerhető maximális támogatási összeg 2 milliárd forint, a támogatás intenzitása közép-magyarországi régióban 40 százalékos, míg nem közép-magyarországi régióban tervezett beruházás esetén 50 százalékos intenzitású. A felhívás célja a hajtatásos zöldségtermesztés és a hűtőházi kapacitások, valamint az áruvá készítési rendszerek fejlesztése, a fiatal termelők gazdaságainak erősítése és a foglalkoztatás növelése. A pályázat célterületei az új üveg- és fóliaházak létesítése, a meglévők korszerűsítése, bővítése és új hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók, termékmanipulálók létesítése, a meglévők korszerűsítése-bővítése és az áruvá készítést szolgáló eszközök beszerzése. Fontos kitétel mindkét területen, hogy a legalább 10 százalékos energiahatékonyság-javulást eredményező korszerűsítést vagy megújuló energiát hasznosító technológiát kell alkalmazni.

Újításra van szükség

A meglévő üvegházi felület (140-150 hektár) körülbelül harmada öregedett el, ezek 40-50 éves, korszerűtlen létesítmények. A kertészeti termelés volumenének megőrzéséhez ezek megújítása elengedhetetlen. A korszerű technológiát használó újonnan létesítendő üvegházak és más termesztőberendezések a jövőben a volumen növekedését eredményezik majd. Az ágazat a pályázat segítségével előnyösebb piaci pozícióba kerülhet, különösen akkor, ha a termelés és a kereskedelem integrációja is erősödik. Fontos, hogy a rendelkezésre álló keret felülről nyitott, így amennyiben a meghirdetett 30 milliárd forint felett jelentkezik igény, a kormányzat és a szakpolitika szándéka a kereten felüli összeg biztosítása. A felhívás fontos eleme, hogy a hatékonyság növelése érdekében a termesztőberendezések minimális területe meg van szabva. Ezzel szemben viszont technológiai kikötés nincs, arról a pályázó saját adottságainak megfelelően dönthet.

Nemzeti minőségrendszer, öntözési közösségek

Ezután Feldman Zsolt ismertette a további várható pályázati lehetőségeket is, melyek a kertészeti termelők és a kereskedelem szereplőinek tevékenységét érintik. Az egyik ilyen felhívás a Mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása, melynek célja, hogy a termelők élelmiszerláncba integrálása erősödjön és a magasabb minőségű és hozzáadott értékkel rendelkező termékek minőségrendszerek tagjaiként kerüljenek piacra. A másik Az öntözési közösségek együttműködésének fenntartása címet viselő felhívás, mely célja az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek bővítése öntözési közösségek létrejöttének támogatása révén.

Előadása záró harmadában az államtitkár a hazai TÉSZ-ek működésével kapcsolatos adatokat ismertette. Kiemelte, hogy az országban 60 elismert TÉSZ működik, ebből 9 található Csongrád-Csanád megyében. Közülük 6 TÉSZ-nek van operatív programja, a működési alapok kumulált összege 4,38 milliárd forint, ami a hazai működési alapok összegének közel fele (46 százaléka). Ez is jól mutatja a régió kertészeti jelentőségét. A Csongrád-Csanád megyei, operatív programmal rendelkező TÉSZ-ek 2020-ban közel 1 milliárd forint uniós támogatásra és több, mint 1,5 milliárd forint nemzeti támogatásra lehetnek jogosultak.

A magyar paprikahajtatásról

A következő előadó Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ tanácsadója volt, aki „A komplex integrált paprikahajtatás rendszere, eredményei és lehetőségei a DélKerTÉSZ-nél” című előadásában mutatta be a szövetkezet működését. Elmondta, hogy a TÉSZ 2002-ben alakult, 236 alapító taggal, a végleges elismerést 2004. tavaszán kapta meg. Jelenleg az 539 főt számláló tagságból 440 fő termelő tag, a TÉSZ alkalmazottainak száma pedig 180 fő. Az integrált termőterület 1580 hektár, melyből 130 hektár felület termesztőberendezés, 1450 hektár pedig szántóföldi terület. A 2019-évi értékesített termékmennyiség 50565 tonna volt. Ebből valamivel több, mint 22 ezer tonna a hajtatott zöldségféle. A tagi értékesítés 10 milliárd forint fölött volt, melyhez a hajtatott termékek több, mint 9 milliárd forinttal járultak hozzá. Az előadó kiemelte a TÉSZ minőségbiztosítási tevékenységét és a termelők anyagi ösztönzését a korszerű technológiák bevezetésére. Külön büszkeség, hogy a hajtatott kultúrák esetében a TÉSZ indulása óta mekkora változás történt az integrált biológiai növényvédelem arányában. Paprikánál a teljes termőterület 90,3 százalékán, paradicsom estében pedig kis híján 100 százalékán alkalmazzák már a technológiát (ez az arány az indulásnál előbbinél 23, utóbbinál 43 százalék volt).

A TÉSZ szaktanácsadói az idei évben a komplex integrált paprikahajtatásról készítettek átfogó tanulmányt, melyben az integrált termesztésben alkalmazott technológiai elemeket – mint például a biológiai ágensek és rezisztens fajták használata, valamint a biostimulátorok alkalmazása – foglalták össze. A tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson a termelők számára a technológiai fejlődéshez, ezáltal pedig elérhető a termelés minőségének egységesítése, az árualap homogenizálása.

Megvalósítás és végrehajtás

Ledó Ferenc részletesen kitért a komplex integrált technológia megvalósításának szempontjaira és a végrehajtásához szükséges intézkedésekre is. Kiemelte a rezisztens fajták alkalmazásának előnyét és szükségét, valamint a biostimulátorok megfelelő módon történő használatának fontosságát. A kémiai növényvédőszerek alkalmazásának feltételeit részletezve hangsúlyozta, hogy a termelő csak akkor nyúljon ezekhez, ha az összes egyéb integrált megoldás már nem elegendő a jelentős gazdasági kár elkerülésére.

Növényvédelem szükséghelyzeti engedélyekkel

A harmadik előadó Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának igazgatója volt. Előadásának címe „A zöldséghajtatás növényvédelmi nehézségei és azok lehetséges megoldásai”. A szakember a bevezetőben összefoglalta az integrált védekezés ismérveit, majd kiemelte, hogy a hazai hajtatásban példaértékű az integrált technológia megvalósítása. Az ok egyrészt a jogszabályi kötelezettség, másrészt természetesen a piac és a fogyasztói igények, harmadrészt pedig a szakmai igényesség. Az igazgató ismertette a kémiai növényvédőszerek alkalmazásának szabályait és kitért arra, milyen különbségek, egyedi szabályok vonatkoznak hazánkra a zonális besorolás miatt. Elmondta, hogy a szükséghelyzeti engedélyezést váratlan és súlyos kárral fenyegető növényvédelmi problémák megoldására találták ki. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi években a szükséghelyzeti engedélyeket az egyes kultúrák növényvédelmi technológiájában meglévő hiányosságok kiküszöbölésére kéri a termelői oldal. Ez nem szerencsés, de más megoldás híján a hatóság is igyekszik együttműködő partner lenni és a lehetőségeket megvizsgálva az ilyen engedélyeket kiadni. Mivel ez még mindig jobb, mint a fekete, illegális technológia alkalmazása. A szükséghelyzeti engedélyeket leginkább a kiskultúrák esetében kérik. Ezeknél a kultúráknál egy-egy adott problémára az engedélyezett kémiai növényvédőszerek száma igen kicsi (vagy éppen nincs is). A hatóság a FruitVeB-el közösen 2012-ben kezdte meg azt a munkát, melynek eredményeként mára 726 engedélyokirat-kiterjesztés történt. Az igazgató a jövővel kapcsolatban elmondta, hogy a biológiai védekezés minél szélesebb körű alkalmazása és a biostimulánsok, növénykondicionálók technológiába illesztése elkerülhetetlen lesz, mivel a kémiai lehetőségek egyre inkább korlátozás vagy tiltás alá esnek majd. A Magyar Paprika Napja teljes riportját ide kattintva lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Régen várt pályázat nyílik: Kertészeti gépek, tech... Környezetbarát (energiatakarékos) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás az Európai Mező...
Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése,... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, létesítéséhez nyújtandó támogatásokhoz kapcsol...
Gyakorlati ismeretek paprikatermesztőknek A Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával megjelent „A Szentesi paprika (OFJ) termesztési és minőségbiztosítási kézikönyv...
Vizespalackból melegházat! Gondolkodjon nagyban, és keresse az újszerű megoldásokat! Hasznosítsa újra műanyag palackjait, és fólia helyett, vagy azt kiegészítve, 1000 db műanyag...
A hobbiüvegház két hónap többletet hozhat Akinek kedve van, megnyújthatja a szabadtéri vagy balkonkertészkedést. Ehhez télikertre vagy hobbi célra létesített üvegházra, fóliaviskóra, növénybar...
A kertészetek a vasárnapi nyitvatartásért lobbizna... A kertészetek vasárnapi nyitva tartása mellett érvel az országgyűlési képviselőknek írt nyílt levelében Megyeri Szabolcs kertész, a korlátozás enyhíté...