A torma az egyik leginkább kézimunka-igényes növénykultúra, amit Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztenek. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonna tormát hoznak le, amely kielégíti a hazai és az kiviteli igényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát belföldön értékesítik, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként kerül a nyugat-európai országokba.
A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a megtermelt torma mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolja az időjárás. Ez pedig az előző két évben nem alakult kedvezően. Tavalyelőtt sok hőségnap volt, nagyon korán túl melegre fordult az idő, a talaj száraz, alig művelhető volt. A tavalyi hűvös, csapadékos időszakot pedig hirtelen meleg váltotta az ültetés után. A napi hőingadozás a 25-28 °C-ot is elérte. Többek között ez is okozta az alacsony termésátlagot.
Monokultúrás torma, érzékenyebb termőtalaj
A tormatermesztő körzet egyik problémája a monokultúrás termesztés. A családi gazdaságok kis földterületeket használnak, ez pedig nagyon korlátozza a növényváltást. A torma döntő többségét nyírségi jellegű homoktalajokon termesztik, de kapcsolódnak hozzá öntés- és homokos vályogtalajok is. Ezek a talajok többnyire alacsony kötöttségűek, savanyú kémhatásúak. Így aztán jobban kitettek a szélsőséges időjárási viszonyoknak. A humusztartalmuk 0,3-2 százalék, ami befolyásolja a tápanyag-felhasználást, az öntözések számát, az egyszerre kijuttatott vízmennyiséget és az agrotechnika további elemeit – írták.
A tormatermesztés éves kézimunkaigénye hektáronként hozzávetőleg 120-150 munkanap.
Bár történtek ígéretes előrelépések az ültetés és a betakarítás gépesítése terén, de ahhoz elfogadható talajállapot kell. A költségeket viszont növeli az erőgépek, a vasanyagok folyamatos áremelkedése, valamint az üzemanyagárak hektikussága. Egyre nagyobb gond és kiadás a növényvédelem, a tormaállományban kevés vegyszer alkalmazható.
Az utóbbi évtizedekben a tormatermesztés egyik problémája, hogy nem sikerült árstabilitást elérni. Azokban az években, amikor magasabb volt az ár, megjelent néhány tőkeerős termelő, aki egyébként soha nem termesztett tormát. Ez pillanatnyi árutöbbletet eredményezett és azonnal árcsökkenéshez vezetett, ami több 100 őstermelőt tönkretett.
A torma termesztésének feltétele a jövedelmezőség és az öntözés
Probléma még a széttagolt a termőterület is, valamint az, hogy a hazánkban megtermelt tormamennyiség feldolgozatlanul, alapanyagként értékesül, mindenféle hozzáadott érték nélkül. Ugyanakkor várhatóan még sokáig szükség lesz a magyar tormára, mert a hazai és a külföldi feldolgozók is ennek az ízére állították be a receptjeiket. Ezért meg kell tartani a jövedelmezőségét, mert különben a fiatalok nem termesztik majd. A klimatikus viszonyok változása miatt egyértelművé vált, hogy öntözés nélkül nem lehet jövedelmezően tormát termeszteni.
