Szükség van a napraforgó nemesítésre

Szakmai rendezvénnyel egybekötött ünnepélyes megnyitón adták át az új KWS Napraforgó Nemesítő Állomást Kozármislenyben. A beruházás a cég napraforgó nemesítési gépezetében nagy mérföldkőnek számít, hiszen 2010-ben szállt ringbe ismét ezen a területen a KWS, most pedig új telephelyet nyithatott. Stréb Péter, Napraforgó Nemesítőt kérdeztük a beruházásról és jövőbeli tervekről.

Stréb Péter, a Napraforgó Nemesítő Állomás vezetője és Pallós Mihály, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője szalagátvágás közben
Stréb Péter, a Napraforgó Nemesítő Állomás vezetője, Napraforgó Nemesítő és Pallós Mihály, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője szalagátvágás közben

 

Mi hívta életre, hogy újabb állomást építsenek?

A világ napraforgó termőterülete 2013-ban megközelítőleg 26 millió tonna volt. Ebből Európa igencsak kiveszi a részét, hiszen a teljes terület 70%-át adja. A napraforgó Európa legfontosabb olajnövénye. Nem meglepő tehát, hogy a KWS 2008-ban ismételten beindította a napraforgó nemesítési programját. Az első 3 évben a régi, korábbi együttműködésekből megmaradt vonalak rekombinációja történt, 2011-ben pedig már az első hibridek is tesztelésre kerültek a már saját kísérleti hálózaton belül.

Pontosan milyen munkálatok folynak, hogy néz ki a nemesítés folyamata?

2014 kora őszén került átadásra a KWS napraforgó nemesítési központja Pécs mellett Kozármislenyben. A telephely 6000 négyzetméteren biztosítja a napraforgó kutatás feltételeit. A telephelyi munka 2 nagy részre bontható:

1. Új szülővonalak létrehozása mely egy alapkeresztezést követően (két elit vonal), az utódok többszöri öntermékenyítésével történik a homozigóta állapot eléréséig. Ez akár 10 évet (10 generációt) is igénybe vehet. Cél a minél nagyobb heterózis (nagyobb termés, stressz tűrőképesség, kórokozó ellenállóság), elérése két vonal keresztezésével. Napraforgóban az apa és anyavonalakat (ellentétben pl. a kukoricával) külön hozzunk létre, ezek morfológiailag is különböznek egymástól. Az apavonal több tányért hoz a hosszabb és nagyobb mennyiségű pollentermelés miatt, az anya pedig hímsteril (csak az apa pollenjétől termékenyül) az öntermékenyülés elkerülése végett. E vonalak létrehozása a nyári tenyészkertben, Magyarországon történik. Cégünk az elérhető leggyorsabb genetikai előrehaladás érdekében téli tenyészkerteket vesz igénybe Dél-Amerikában. Itt történik a kísérleti hibridvetőmag előállítás, és a következő generációk előállítása.

)

2. A Peruban, Chilében, és Puerto Rico-ban előállított kísérleti hibridek vetőmagját februári aratását és importját követően szétosztjuk, csávázzuk és 21 négyzetméteres parcellákban vetjük el 13 helyszínen szerte Közép-Kelet Európában. Ősszel parcellabetakarító kombájnnal minden egyes parcellát (megközelítőleg 30000) betakarítjuk, lemérjük a súlyát, olajtartalmát, víztartalmát. A legjobb eredményt elért hibrideket következő évben újrateszteljük, két jó év után elismerésre előterjesztjük, a hibrid szülővonalait pedig tovább „finomítjuk” a tenyészkertekben.

Mit várnak a beruházástól a jövőben?

Elsődleges célunk a nemesítés során a minél magasabb termés elérése, ez azonban csak akkor érhető el, ha hibridünk gyomirtása könnyen megoldható (herbicidrezisztencia), megküzd a parazitákkal (szádor), ellenáll a különböző gombás fertőzéseknek (Sclerotinia, Plasmopara, Phoma, Phomopsis), korán beérik, nem törik el a szára a viharban, és a gépi betakarítás pedig problémamentes (növénymagasság). E tulajdonságokat folyamatosan felvételezzük, és lehetőség szerint kombinálva beépítjük új hibridjeinkbe, melyekből 4 már az EU listás elismerés 1. évébe léptek.

A dolgunk nem egyszerű, hiszen a természet is folyamatosan új kihívások elé állítja hibridjeinket és vele együtt a termelőket. Újabb és újabb kórokozó rasszok jelennek meg, a szélsőséges időjárás pedig egyre gyakrabban okoz problémákat a mezőgazdaságban. Azért, hogy ezekre a kérdésekre minél gyorsabban válaszokat találjunk, a legmodernebb eszközökkel felszerelt laborral dolgozunk, mely a cég központjában, Einbeckben található.

Célul tűztük ki a DH technológia alkalmazását a napraforgóban, egy új típusú herbicid-rezisztencia kifejlesztését, és új molekuláris markerek kidolgozását. Hiszünk abban, hogy a KWS a kukorica és repce vetőmagok mellett napraforgóból is a legjobb hibrideket kínálhatja a közeljövőben a gazdák számára, melyek a helyi körülmények közepette csiszolódtak a helyi igényekhez mérten.

A válaszokat Stréb Péternek, Napraforgó Nemesítőnek köszönjük.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Nagy pénzeket hoz a kamillatermelés A kamillatermelés jelentősége hazánkban nagyon erős, hiszen a világ teljes kamillaolaj-hatóanyag igényének 90 százalékát itthonról fedezzük. A hungari...
Repcetermés az EU országaiban 2013-ban Érdekes összehasonlító táblázatott közölt az Eurostat a napokban a 2013-as repcetermésről. Eszerint az EU országai közül Németországban terem a legtöb...
Csökkent az olajmagvak ára a határidős piacokon... Mind Magyarországon, mind a világpiacokon csökkenő trend figyelhető meg az olajos magvak határidős piacán. A chicagói árutőzsdén 524 USD/tonnáig csök...
Mennyi repcénk és mennyi napraforgónk lesz idén?... Javában folyik az aratás, mindenki a búzáról beszél. Ahol nem, ott éppen a görögdinnye van terítéken. Ám fontos részt képvisel a hazai agráriumban a n...
Olajnövények piaci helyzete A világon a legelterjedtebb olajmag a repcemag és a canola. A tavalyi évben rekord méretű volt a két növény magjának nemzetközi forgalma, 15,2 millió ...
Az olajmagdarák helyzete A tavalyi év rekordot hozott az olajmagdarák előállításában, de az idei év még ezt is felül fogja múlni: előreláthatólag a tavalyi termelést idén 4 sz...