Az emberek egy bizonyos százaléka egyre inkább hajlik az egészséges táplálkozás irányába, ezzel folyamatos kihívást nyújtva az élelmiszeripari dolgozóknak. Egy fiatal magyar kutató most a gyümölcslevek tartósításában hozhat forradalmi újítást.
Az ifjú kutató vizsgálata egy speciális nyomáskezelésre, az úgynevezett HPP technológiára koncentrálódik, amely segítségével akár 12 hétig is el lehet tartani minőségromlás nélkül a frissen facsart gyümölcsleveket.
Míg a filmekben azt látjuk, hogy a jövőben elég lesz egy kapszulát bevenni és le is tudhatjuk az aktuális étkezést, a valóság mást mutat. Az emberek szeretnek enni és az élvezeti értékek mellett már a minőség is kulcsfontosságú egyre szélesebb körben. Fontos a zöldségek és a gyümölcsök, valamint az ezekből készült termékek vitamin- és ásványi anyag tartalma, de ezek a belső értékmérő tulajdonságok a hagyományos hőkezeléses tartósítás során nagymértékben csökkennek. Az élelmiszeriparban dolgozók ezért folyamatosan azon tevékenykednek, hogy minél kíméletesebben tudják tartósítani az említett termékeket és ezáltal megőrizzék azok belső értékeit.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, Tóth Adrienn is egy új, forradalmi tartósító-technika, a HPP kutatásának szenteli napjait. A technológia lényege, hogy a hőkezelés helyett magas hidrosztatikus nyomással és hűtéssel tartósítják a frissen facsart gyümölcsleveket. Az eddigi vizsgálatok alapján elmondható, hogy az így kezelt termékek akár 12 hétig is minőségvesztés nélkül állnak el.
Tóth Adrienn a kutatási eredményeivel a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának egyik nyertese lett. További pozitívum, hogy az általa kutatott technológia fejlesztése és alkalmazása kiugrási lehetőséget jelenthet a magyar élelmiszeripar számára, hiszen a kiváló minőségű hazai gyümölcsök, zöldségek itthon kerülnek feldolgozásra.
