Csattanó maszlag kerülhetett a kölesbe és a hajdinába

Egyes feltételezések szerint csattanó maszlag magja kerülhetett egyes köles és hajdina tételekbe. A NÉBIH szerint valóban előfordulhat, ugyanis az említett növények magjai egyező méretűek, így a fizikai válogatás igen nehéz. Ezért is fontos a kultúrnövények gyommentesen tartása.

“Létezik a jelenség, mert a csattanó maszlag magja olyan méretű, mint a köles és a hajdina, ezért fizikai módszerekkel nagyon nehéz eltávolítani belőle. Nem is erre kell törekedni, hanem arra, hogy már a termesztés folyamán gyommentesen tartsák a területet, elsősorban az ilyen veszélyes, nagy kockázatot jelentő gyommagoktól” – mondta Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese.

Erre minden lehetőség megvan, a megfelelő növényvédelmi technológia rendelkezésre áll, mindössze arra van szükség, hogy a termelők keressék a hozzáértő szakembereket, akik megfelelő szakértelemmel el tudják végezni a gyomirtásokat, ezzel megelőzhető a probléma.

Létezik monitoring is, az elmúlt évben 20 ilyen vizsgálat történt. Mindennek az alapja egy európai uniós ajánlás, amely javasolja a tagállamoknak, hogy végezzenek monitoringot, a Nébih ezt fontosnak érezte és meg is tette.

A csattanó maszlag jellegzetes gyomnövénye a mezőgazdasági művelés alatt álló területeknek
A csattanó maszlag jellegzetes gyomnövénye a mezőgazdasági művelés alatt álló területeknek

 

A mérések többsége kimutathatósági határ alatt volt. Akadt néhány olyan minta, amiben kimutatható alkaloida mennyiséget találtak, de ezek megrendeléses minták voltak, tehát a vállalkozó önellenőrzés keretében nézte meg, van-e benne alkaloida, és saját hatáskörében megtette a szükséges intézkedéseket.

“Nincsen arról tudomásunk, hogy ilyen szennyeződés egészségkárosodást okozott, ilyen jellegű bejelentés nem érkezett hozzánk” – mondta határozottan Jordán László.

Az ellenőrzések kockázatbecslés alapján történnek, oda irányítják az ellenőrzéseket, ahol a legnagyobb kockázatot látják. Több tényezőt kell figyelembe venni, például a talajviszonyokat. A csattanó maszlag a mély termőrétegű, jó tápanyag ellátottságú talajokat kedveli és az is tény, hogy terjedőben van, tehát mindezeket figyelembe kell venni a vizsgálatok során.

Forrás: inforadio.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...
Bábolnai Gazdanapok Idén már 29. alkalommal rendezik meg a Bábolnai Gazdanapokat Bábolnán. Lássuk, hogyan alakult eddig, és még mi várható a 4 napos rendezvényen. Szepte...
Integrált szervezet szolgálja ki a növénytermesztő... A Nitrogénművek Zrt. sajtótájékoztató keretében mutatta be új, integrált szervezetét, amely a vetőmagtól a terménykereskedelemig átfogóan szolgálja ki...