A határidőig 4249 hektárra igényeltek zöldszüreti támogatást a hazai szőlőtermesztők. A terület mérete a magasabb támogatási intenzitás ellenére sem éri el a tavalyi értéket. Az agrártárca adatai alapján a legnagyobb területen, 1918 hektáron a Kunsági borvidéken tervezték igénybe venni a zöldszüreti támogatást. A második a Tokaj-hegyaljai borvidék 874, a harmadik pedig a Mátrai borvidék 214 hektárral. Arányaiban a tokaji termőterület szőlőit érintheti a legnagyobb mértékben a szőlő éretlenül történő levágása a támogatásért cserébe, ott 15 százaléknyi területre jelentkeztek be a szőlősgazdák.
A határidőig 4249 hektárra igényeltek zöldszüreti támogatást a hazai szőlőtermesztők, ez a magasabb támogatási intenzitás ellenére sem éri el a tavalyi értéket – válaszolta a Világgazdaság kérdésére az Agrárminisztérium. A zöldszüretet idén június 30-ig lehetett bejelenteni, elvégezni pedig július 1. és 20. között kellett, kézi szüreteléssel.
A tavalyi tapasztalatok alapján a zöldszüretet ennél kisebb területen fogják ténylegesen alkalmazni. Az agrártárca adatai szerint a legnagyobb területen, 1918 hektáron a Kunsági borvidéken tervezik, hogy idő előtt leszedik a fürtöket a tőkékről, és bortermelés helyett a zöldszüreti támogatást veszik igénybe. A Kunság után a Tokaj-hegyaljai borvidék szőlőtermelői jelentették be a legnagyobb területet, 874 hektárt, a harmadik pedig a Mátrai borvidék 214 hektárral.
Arányaiban viszont magasan a tokaj-hegyaljai szőlőtermelők tervezték úgy, hogy a zöldszüret lesz számukra a megoldás az idei szezonban. A termőterület 15 százalékára jelentkeztek be. A legnagyobb területű Kunsági borvidéken ez az arány 10 százalék.
A szőlőfajtákat tekintve idén is az utóbbi évek új telepítéseinek sztárfajtája, a bianca lehet a zöldszüretben leginkább érintett. Az idei 606 hektár ugyanakkor kevesebb, mint a fele a tavaly igényelt 1370 hektárnak. Csökkenő területtel, de a tavalyi 772 hektár után újra második Tokaj vezérfajtája, a furmint, 598 hektárral. A harmadik pedig a cserszegi fűszeres lett 557 hektárral. Tavalyhoz képest az utóbbiban helyen volt változás: 2019-ben 670 hektárral a kékfrankos követte a furmintot. Az előzetes regisztráció nem jelenti azt, hogy valóban ennyi szőlőt le is vágnak a zöldszüret keretében. Sokan úgy tekintenek a zöldszüretre, mint egy lehetőségre, amelyet szükség esetén használnak ki – mondta a Világgazdaságnak Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa alelnöke.
Hogyan kell kiszámolni a várható támogatási összeget?
A zöldszüreti támogatás összegének meghatározása a támogatási kérelem egyes betétlapjain megjelölt területek adatain alapszik az alábbiak szerint:
- a Magyar Államkincstár által a zöldszüret elvégzése után tartott helyszíni ellenőrzésen lemért területnagyság;
- az e területről származó 2017. és 2018. évi szüreti jelentések szerinti hozam, melyet a hegybíró igazol. E két év termésének átlaga és a támogatható terület hányadosa adja az úgynevezett „területi referencia hozam” (TER) értékét.
- Az adott területre vonatkozó TER értékét kell összevetni a Rendelet 1. számú mellékletében közzétett táblázat vonatkozó sorával. A megfelelő sorban a „C” vagy „D” oszlopban (attól függően, hogy a termelő jogosult-e kompenzációs felárra) megjelölt összeg adja a hektáronként kifizethető támogatás maximális összegét. (Figyelemmel arra, hogy a kifizethető támogatás mértéke a zöldszüret miatti bevételkiesés, valami a zöldszüret költségeinek legfeljebb 50%-a lehet, a „C” és a „D” oszlopban olvasható értékek az így számított összegeket tükrözik.)
- A TER kiszámítása a kárenyhítő juttatásban részesültek esetében, valamint az aszúszemeket szüretelők esetében másként történik. Mindezt annak érdekében, hogy az alacsony hozamértékek ellenére e termelők is megfelelő kompenzációban részesülhessenek. A támogatási összeg meghatározásakor a kompenzációs felárra való jogosultságot is figyelembe veszi a Kincstár – írta a HNT.
