Idén nyáron rekordot döntött az északi félteke számos részén pusztító súlyos erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége. Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) frissen közzétett adatai szerint júliusban és augusztusban is havi rekordot döntött a károsanyag-kibocsátás. Az intenzív tüzek, köztük a Földközi-tenger, Észak-Amerika és Szibéria forró pontjain keletkezett tüzek több mint 2,7 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a nyáron. A júliusi kibocsátás több mint fele az észak-amerikai és szibériai tüzeknek tudható be.
Európában a mérési adatok feljegyzésének kezdete óta a 2021-es volt a legmelegebb nyár, és a Földközi-tenger térségében is megdőlt a hőmérsékleti rekord, akárcsak az Északi-sarkvidék és Kanada egyes részein – írta meg a Greenfo. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a szárazság és a hőhullámok pedig idén a Földközi-tenger térségében számos erdőtüzet okoztak, nagy mennyiségű füstszennyezést bocsátva ki. Az Északi-sarkvidéken – amely 2000 óta több mint kétszer olyan gyorsan melegedett, mint a bolygó többi része – június és augusztus között 66 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe a Copernicus szolgálat adatai szerint.
Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központhoz tartozó Copernicus vezető tudósa és erdőtűz szakértője egy közleményben arról írt, hogy a nyáron megfigyelt erdőtüzekkel kapcsolatban a számuk, az érintett területek nagysága, a tüzek intenzitása és elhúzódása is szokatlan volt.
Az északkelet-szibériai Jakutföldön például június óta égtek az erdőtüzek, és csak augusztus végén kezdtek visszahúzódni. Egyes tüzek pedig még szeptemberben is folytatódtak – mondta Parrington. Eközben Kanada egyes részein, a csendes-óceáni térség északnyugati részén és Kaliforniában június vége, július eleje óta nagy kiterjedésű erdőtüzek pusztítottak. Parrington magyarázata szerint a globális felmelegedés miatt aszályosabb és melegebb időjárás fokozza a tűzveszélyt.
A hazai erdőtüzek jellemzői számokban
- Átlagos leégett terület: 2 – 5 ha
- Tűz mérete: 1 ha alatti 50-60 százalék, 1-10 ha közötti 30 százalék
- Tűz oka gondatlanság, hanyagság, ritkán gyújtogatás
- Tüzek 95 százaléka felszíni tűz
- Tüzek közel 50 százaléka tavasszal, a kilombosodás előtt keletkezik
- Tüzek döntő hányada mezőgazdasági tevékenységgel összefügg
- Tűzgyújtási tilalom idején keletkezett a tüzek több, mint 50 százaléka az elmúlt években
- Hétvégén és munkaszüneti napokon történik a tűzesetek 40 százaléka,
- Tűzesetek átlagos távolsága a lakott területektől 1,5 km
- A tavaszi tüzek ritkán érintenek egybefüggő erdőtömböket, a nyári tűzszezonban azonban gyakrabban alakulnak nagy intenzitással égő koronatüzek főként az alföldi fenyvesekben
- Tüzek száma, a tűzveszélyes időszakok éven belüli térbeli és időbeli eloszlása erősen függ az időjárási és a gazdálkodási viszonyoktól, valamint a szociológiai helyzettől. Pl. a Heves-Borsodi dombságban mintegy hatszor akkora a tűzzel érintett erdőterület mérete, mint amennyi a táj erdősültsége alapján várható – írta az Erdőtűz.hu oldal.
