A Campus Almkerk egy olyan különleges hely Hollandiában, ahol pixeles, más néven pontgazdálkodás folyik. Minden megművelt egység pontosan 100 négyzetcentiméteres, a különféle növények pedig egymás mellett nőnek. Az ültetés során egy robot egy tartályba szívja fel a magokat, majd a tábla egy meghatározott pontján juttatja a földbe azokat. Azt, hogy hol és mi fog teremni, egy GPS-alapú rendszer állítja be. Az pedig, hogy milyen zöldségek kerüljenek a földbe, a fogyasztó döntésén múlik.
A modern mezőgazdaságra jellemző monokultúrás növénytermesztés csökkenti a biodiverzitást és fogékonyabbá teszi a növényeket a betegségekre. Ráadásul a gazdálkodóknak emiatt gyakran többféle növényvédőszert kell alkalmazniuk a megfelelő hozamok elérése érdekében – írta meg a Future Farming cikkét szemlézve az Agrárszektor. A holland Simone és Arend Koekkoek erre keresett megoldást. 2016-ban megvettek egy 10 hektáros gazdaságot a hollandiai Almkerkben, és megalapították a Campus Almkerket. Itt több cég kísérletezik a fenntartható növénytermesztési módszerekkel.
A gazdaság egy részén pontgazdálkodás folyik.
A talajt 10×10 centiméteres apró művelési egységekre osztották fel. Ezekbe többnyire csak egyetlen növényt ültetnek, nagyobb méretű növény esetén pedig egy növény több ilyen táblát is elfoglalhat. A különböző növények egymás mellett növekednek. A pontgazdálkodás csak a robottechnológiával működtethető – mondta Simone Koekkoek. Az ültetés során egy robot egy tartályba szívja fel a magokat, majd a tábla egy meghatározott pontján juttatja a földbe azokat. Azt, hogy hol és mi fog teremni, egy GPS-alapú rendszer állítja be. Ezáltal hatékonyan és biztosan keverednek is a növények.
Ezek a pontgazdálkodás rendszerének előnyei
Simone Koekkoek elmondta: “Mivel itt többféle növényt termesztünk, több rovar érkezik rájuk, és érezhetően javul a biodiverzitás. Sem növényvédőszereket, sem műtrágyát nem használunk. A talaj és a növények ezek nélkül egészségesek maradnak.”
Jelenleg 50 magánszemélynek, egy étteremnek és egy utrechti kórháznak termelnek. Ők határozzák meg, hogy milyen növényeket szeretnének termeszteni a Campus Almkerknél. A vállalkozás folyamatosan fényképezi a növényeket, és tölti fel a róluk készült képeket az internetre. Ezáltal a vevők naprakész információkkal kapnak arról, hogy hogyan áll éppen a veteményesük.
A nagyobb gazdaságméret és a robot-betakarítás a közeljövő célja
Arend Koekkoek szerint jelenleg még nem áll rendelkezésre a megfelelő technológia ahhoz, hogy a pontgazdálkodás nagyobb méretekben is megvalósítható legyen. Arról is beszélt, hogy az első robotjuk, a Pixel Farming Robot Zero egy karral rendelkezett, és egy év során 2000 négyzetméternyi területet tudott megművelni. Ezt a robotot fejlesztették tovább. A mostani verzió, a Robot One, már 10 karral rendelkezik. Az ültetésen kívül önállóan tud gyomlálni, naponta akár 5-10 hektárt is. A Campus Almkerk jelenleg olyan biotermesztést folytató gazdákat keres, akik egy évre kibérelnék a gyomláló robotot. Arend Koekoek elmondta: meg akarják tudni, hogyan boldogulna a Robot One 1000 hektáron. Aztán pedig a tapasztalatok fényében fejlesztenék tovább, hogy az ültetésen és a gyomláláson kívül a betakarításra is alkalmas legyen.
A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont is kísérletezik a pontgazdálkodás gyakorlati megoldásaival. Az egyetem kutatói megfigyelték, hogy a sávos termesztésnél a betegségek annál kevésbé terjednek, minél keskenyebbek a sávok. A biodiverzitás pedig annál nagyobb, minél többféle növényt termesztenek egymás mellett. A tudósok szerint még sok kutatásra és kísérletezésre lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mely növények együttes termesztése hozza a lehető legjobb eredményeket.
